Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 4. szám - Dobos Gyula: Ötven éve történt - 1956-os forradalom Tolnában
Dobos Gyula • Ötven éve történt 19 Dobos Gyula ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT 1956-osforradalom Tolnában VÁZLAT AZ ELŐZMÉNYEKRŐL A hazánk számára a II. világháborút lezáró 1947-es párizsi béke, pl. terület, kisebbségekkel való bánásmód kérdésében, kedvezőtlenebb feltételeket jelentett, mint Trianon. Ráadásul a szovjet csapatok nem távoztak, hanem hosszútávra berendezkedtek az országban. Jelenlétükkel meggyorsították a koalíció szétverését, majd a munkáspártok kierőszakolt egyesítésével kormányzó párttá, állampárttá vált az MDR Bár hivatalosan nem tiltották be a többi pártot, de működési feltételeik akadályozásával, vezetőik lejáratásával, vagy elítélésével, számosak emigrációba kényszerítésével, életterük Hazafias Népfrontba szűkítésével, önálló pártéletre alkalmatlanná tették őket. Az államélet minden területén (gazdaságban, politikában, művelődésben, kultúrában), a nemzeti sajátosságok, nemzeti múlt teljes mértékű figyelmen kívül hagyásával, a szovjet forma szolgai másolásával, kialakították a sztálini modellt. A katasztrofális gazdasági helyzet megváltoztatását ígérő, Sztálin halálát követő 1953-as magyarországi kiigazítás, majd a cikk cakk politika, átmentileg némi enyhülést igen, de megoldást nem eredményezett. Az 1956-os SZKP XX. Kongresszusa sem a rendszer lényegét, hanem csupán egy jelenségének, a személyi kultusznak a bírálatát jelentette. A szovjet övezetben általában súlyosbodó problémák orvoslására nem adott megoldást. Ráadásul a kongresszuson jelenlevő küldöttség, élén Rákosival ebből nem a változtatás szükségességét „érzékelte”. Amikor 1956 nyarán mégis lépni kellett, Rákosi „egészségi állapota” és nem tettei miatt került nyugállományba, míg utódja a vele korábban is együtt, azonos szemlélettel dolgozó, a túlzott iparosítást levezénylő Gerő Ernő lett. Tolna l956-ban, sajátosságok Az országoshoz hasonló rossz közhangulatot számos tényező súlyosbította Tolna megyében.- A tavaszi jeges ár közel 2000 család otthonát semmisítette meg. A Duna mellett fekvő Bogyiszlón 688, Tolnán 324, Bátán 228, Faddon 220, Madocsán 168, de még Sióagárdon is 137 ház lakói váltak földönfutóvá. A hajléktalanokat a megyében széttelepítették. A megígért gyors újjáépítés akadozott: kevés volt az építőanyag és a
