Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 4. szám - Dobos Gyula: Ötven éve történt - 1956-os forradalom Tolnában
20 Űj DUNATÁJ • 2006. DECEMBER szakember, a családok többségének esélye sem volt arra, hogy a tél beálltáig ismét saját lakásuk legyen.- Általában minden településen az alapvető élelmiszerek hiányával, a folyamatos ellátási gondokkal kellett szembenéznie a helyi hatóságnak. Elvileg a mezőgazdasági jellegű Tolna megyében a fejadagnak és a következő évi vetéshez a vetőmagnak meg kellett volna maradnia, ám a városok, de elsősorban Budapest munkásságának ellátási prioritása miatt a kötelező beszolgáltatás után számos gazda padlása, kamrája üresen tátongott.- 1955-től a tsz-ek érdekében ismét tagosítottak. Az egységes táblák kialakításához betagosított föld helyett gyakran silány minőségű és a településtől távol fekvő csereingatlanokat kaptak a gazdák.- Hangulatrontó hatása volt azon hírek elterjedésének, hogy Magyarország megyéit 12 egységre vonják össze, tehát harmaduk megszűnik. Tolna megye is a megszűnésre kijelöltek között szerepelt. Az itt élő, közigazgatásban, tanácsi alkalmazásban dolgozók létbizonytalanságát e tényező csak fokozta.- 1956 júliusában Rákosi leváltásából a megye csak azt érzékelte, hogy Gerő Ernő saját emberét, Győré Józsefet, a korábbi belügyminisztert ültette megyei pártbizottság vezetői székébe. Az új vezető szemléletéről elég csak annyit megjegyezni, hogy ő volt az, aki nem akarta Rákosi Mátyás távozását, ezért aláírást kezdeményezett Rákosit nyugdíjazása ellen.- 1956 augusztusában a megyei bíróságok megkezdték a törvénytelenül korábban meghurcolt emberek ügyeinek felülvizsgálatát. Tolna megyében az amnesztia alapján 130 „közellátási bűntény” miatt elitéltet engednek szabadon. Mi volt ez a bűntény? Az elítéléshez elegendőnek bizonyult pl. „pár liter tej beszolgáltatásának elszabotálása, be nem jelentett (fekete)vágás, elegendő tűzi víz hiánya a szérűben, szerződéses cukorrépán 3-nál több levélj!?)”. Cél az osztályharc megvívása, kulákok korlátozása. (Nálunk a 16-18 holdas is kulák lehetett, holott cseléd nélkül, egyedül családjával művelte a földet, tehát nem zsákmányolhatott ki senkit.)- 1956 szeptemberében megkezdődött a koncepciós perek áldozatainak rehabilitálása. Valójában Rajk és társai újratemetése sem keltett nagy feltűnést, legfeljebb a „jó elvtársak” gondolkodását zavarta meg.- A változásokat akaró, elsősorban értelmiségieket tömörítő budapesti Petőfi Körhöz hasonlóan Szekszárdon Babits Mihály nevét viselő irodalmi társaság fóruma működött. Október 19-én Csányi László a megváltozóban lévő helyzetről írta a Tolnai Naplóban „a szabadabb légkörben van, aki szitokkal illeti azt, akit nemrég még felállva ütemesen tapsolt”, a radikálisabb arról beszél, hogy végre eljött a megtorlás
