Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 4. szám - Töttős Gábor: A másik Bezerédj István
46 ŰJ ÜUNATÁJ • 2006. DECEMBER Töttős Gábor A MÁSIK BEZERÉDJ ISTVÁN „...ember legvalódibban és biztosan úgy és az által gyarapszik és boldogul, ha mások is körülötte gyarapodnak s boldogulnak, az antisocialis elkülönözést pedig hanyatlás és süllyedés követi inkább, hogy sem az előmenetelre vezetne’.’ A mottóul idézett hat emberöltővel előbbi gondolat manapság szinte mindenki számára kézenfekvő és természetes, viszont a maga idejében, amikor még alig egy-két lépést megtéve az önellátás ideáljától tanácstalanul toporgott a magyar nemesi gazdaság, különösnek és forradalminak hatott. Aki leírta, tetteivel és elképzeléseivel egyaránt elismerésre vagy vitára késztette kortársait, Bezerédj István volt, s nemcsak szűkebb hazájában, a gazdasági téren is öles léptekkel haladó Tolna vármegyében, hanem országosan is feltűnést keltett. A korszak vezető sajtóorgánumaiban, a Pesti Hirlapban, Társalkodóban, Magyar Gazdában megannyi olyan cikke és tanulmánya jelent meg, amely az utókor figyelmét is méltán megérdemli, arról nem is beszélve, hogy egykoron hányákat gondolkodtatott el és ösztönözhetett újszerű töprengésre és cselekvésre. Hasonnevű atyja, Bezerédj István alszolgabíró fiaként született Szerdahelyen, 1796. október 28-án. Gindly Zsófiától származó nagyanyai öröksége révén került Tolnába, ahol a jogvégzett ifjút 1818-ban már megyei aljegyzővé nevezték ki, s emellett Hidja-pusztán és környékén elhelyezkedő birtokain kellett gazdálkodnia. Birtokszomszédja az a Csapó Dániel, akinek alispánsága korszakos jelentőségű, gazdálkodása példamutató, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alapszabályainak megalkotásával pedig a közszellemben is maradandó. Bezerédjhez barátivá fejlődött rokoni szálak fűzték, s az 1830-as évektől többször országgyűlési követként is szolgálták a vármegye és a haza ügyét. Elveikben és törekvéseikben gyakran érhető tetten a közös bölcsesség, amely kezdetben Csapó tapasztalataira és buzdító barátságára, illetve Bezerédj feltétlen tiszteletére épült, de utóbb az ifjú nemes egyre gyarapodó közgazdasági műveltségére, külföldi olvasmányaira is támaszkodott. Dinamikus összhangjuk alapelvnek tekintette a közjó szolgálatát, s ennek ezernyi jelét fedezhetjük fel hétköznapjainkban is.
