Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 4. szám - Kurucz Rózsa: Magyarság-európaiság
42 Új Dunatáj • 2006. december de la Recherche Scientifique ösztöndíját, melyek átmenetileg anyagi biztonságot jelentenek számára. Irodalmi munkásságát Párizsban elismerik. Az Irodalmi Újság tanulmánypályázatán A magyar forradalom és a dialektika című tanulmánya II. díjban részesül. Az Ahogy lehet. Irodalmi és Kulturális folyóirat 1957-ben magyar nyelven közli az Egy diák naplója és A sztálinista ideológia pedagógiai csődje című írásait.7 1958. áprilisában a Franciaországi Magyar Szabadságharcos Szövetség elnöknek választja és megbízza a sajtó- és propaganda ügyek vezetői teendőivel. Dr. Bezerédj Zoltán ennek ellenére úgy érzi, hogy Párizsban, Franciaországban a magyar forradalmárok iránti lelkesedés nem osztatlan. Emigrációs évek. Saarbrücken - Köln 1958-ban átköltözik Németországba, a „nyugalom és biztonság” szigetére. Döntését meghatározza az a tény is, hogy Franciaországban a polgári demokrácia fény- és árnyoldalait is megtapasztalja. Németországban igen rövid idő elteltével ösztöndíjas lesz a saarbrückeni Európai Kutatóintézetben. Német nyelvű disszertációt ír és Európa diplomát szerez. A dolgozat egyik bírálója Werner Maihofer professzor, aki később szövetségi belügyminiszter lesz. Saarbrückent követően Kölnben telepedik le, ahol egy ideig határidős munkákból él. Van időszak, amikor csak narancs, cukor és saslik a napi tápláléka. Emberformáló évek ezek, ennek ellenére csak képesítéséhez illő munkát akar felvállalni. Az emigráció irodalmi és zsurnalisztikái tevékenységének a kezdetektől aktív részese, magyarul és németül ír. Az 1956-os forradalom évfordulóin szervezett konferenciákon, nemzetközi rendezvényeken, gazdag tartalmú előadásaival élénk visszhangot vált ki. A magyar ügy komoly szakértőjeként jegyzik. 1960. október 23-án a forradalom 4. évfordulóján tartott emlékbeszédében hangsúlyozza: „... azt a tüzet, amely a rabság és elnyomás hosszú évei alatt szívünkben és lelkűnkben izott, parázslóit és ma négy esztendeje világra szóló lobbot és lángot vetett, ne hagyjuk kialudni, ne hagyjuk elhamvadni, hanem ébresszük fel újra és szítsuk tovább másokban.. . Ez a mi történelmi feladatunk ma az emigrációban.”8 A biztos egzisztenciát az 1962-ben német nyelven megjelenő Probleme der weltanschaulichen Erziehung in Ungarn nach dem Volksaufstand von 1956 című sorsformáló két kötetes könyv hozza meg számára.9 A düsseldorfi Osteuropa Forschung vezető professzora - megismerve a művet - bejuttatja a német szövetségi rádió, a Deutschlandfunk magyar szerkesztőségébe, ahol 1963-1989-ig dolgozik mint fordító, majd szerkesztő. 42 éves, amikor biztos állást tudhat maga mögött. A szerkesztőségi munka mellett docensként előadásokat tart a kölni Népfőiskolán, szociológiát oktat egy düsseldorfi középiskolában, így bőven nyílik alkalma, hogy vitatkozzon, beszélgessen a fiatalokkal. Szatirikus élű