Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 4. szám - Kurucz Rózsa: Magyarság-európaiság
Kurucz Rózsa • Magyarság-európaiság 43 és nevelő célzatú füzetet jelentet meg a diktátorokról Ho-Ho-Ho-Tschi-Minh! Sieg Heil címmel, melyet a düsseldorfi amerikai konzul véleménye szerint minden német egyetemen terjeszteni kellene.10 Az 1956-os évfordulók, megemlékezések ünnepi szónoka több német városban. Beszédeiben törekszik arra, hogy a német nyitott társadalom reálisan megismerje a magyarországi diktatúra elrettentő éveit, az 1956-os forradalom és szabadságharc háttértényezőit. 1966-ban, a 10 éves jubileumi megemlékezéskor tartott ünnepi beszédében a forradalom európai jellegét domborítja ki és utal az európai egység megteremtésének fontosságára: „... a cél Európa szabad erőinek összefogása, egy új, nemzetek feletti közösség megteremtése, amely biztosítaná a személyi és nemzeti szabadságot, a szociális igazságokat, valamint a népek közötti békét. E cél azonos a magyar forradalom alapvető törekvéseivel.”11 Sokoldalú író, akinek szatirikus írásai, pedagógiai munkái, társadalompolitikai elemzései, útleírásai, esszéista regényei, novellái mellett recenziói és versei is jelentősek. Hangvétele ironikus, humoros esetenként élesen polemikus. A Der Junge aus der Osten című regénye Alexander Donau álnéven jelenik meg 1983-ban. A Wenn im Herbst die Blätter fallen, illetve az Aphorismen ABC című köteteit a frankfurti Fischer Verlag adja ki. Az első emigrációban megjelent könyve kéziratát az Arccal az osztály felé. Egy tanár jegyzetei címmel 1955-ben még Magyarországon készíti el. A művet - mely pályázatokon két első díjat is elnyer - 1960-ban az Amerikai Magyar Kiadó jelenteti meg Münchenben magyar nyelven, ezt követően 1975-ben Kölnben adják ki német nyelven. Az írás, mely az 1950-es években folyó szocialista átnevelés pontos lenyomata, 1997-ben a Bethlen Gábor Könyvkiadó gondozásában Magyarországon is megjelenik.12 Neves személyiségek véleményezik a kötetet. Megyery Ella írónő 1960-ban elismerően méltatja: „Minden sor él, minden élmény friss, minden epizód kitapinthatóan valódi, s tudományos értekezéseknél is többet, meggyőzőbbet, elhihető erejűbbet tud mondani a vörös pedagógiának nemcsak a módszeréről, hanem annak teljes bukásáról és csődjéről is.”13 Dr. Szakály Sándor történész az első Bezerédj-díjas kifejti: „A könyv nem egyszerűen egy tanár jegyzete, több annál! Szatirikus kórkép. Kórkép az 1950-es évek Magyarországáról, arról az időszakról, amikor a tudás, a hozzáértés, a szakmai felkészültség állami szintű megcsúfolást ért meg. Mert minek tekinthetnénk, ha nem annak, hogy diplomás tanárokat írni-olvasni nehezen tudó »elvtársak« vizsgáztattak és minősítettek, amikor a magyar szakos tanár biológiát, az ének-zene szakos matematikát tanított és közben a diák és tanár egymás »pajtásaivá« váltak.”14 Dr. Bezerédj Zoltán sebészi precizitással szedi ízekre és teszi nevetségessé a kommunista ihletésű halandzsát.
