Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 4. szám - Dobos Gyula: Ötven éve történt - 1956-os forradalom Tolnában
24 Új Dunatáj • 2006. december Kapitány Ferenc a nemzeti bizottság ülésén arról számolt be, hogy a lakosságtól 160 géppisztolyt, 300 puskát és 200 pisztolyt gyűjtöttek be, megkezdték a vadászfegyverek összeszedését. A szekszárdi szovjet helyőrség kérésére az alakulat élelmezéséről gondoskodtak, őrséget állítottak a laktanya elé, hogy az esetleges provokációt megakadályozzák. Október 31-én a szekszárdi ifjúsági nagygyűlésen fiatal értelmiségiek, tanárok, ügyvédek szónokoltak. A megyei tanácsnál nem választás eredményeként, de a megye irányításának szándékával forradalmi bizottság alakult. A városi nemzeti bizottság megbízott el nőké dr. Tóth Lajos, mint az egyetlen (!) demokratikus bizottság a megyében, egy küldöttség élén a megyén átvette a hatalmat. Valójában erre az időre a megye számos településén megalakultak, és működtek demokratikusan választottnak számító nemzeti bizottságok. A hatalom átadás-átvétel jogosságának tényében Árvái István vitázni óhajtott Tóth Lajossal, aki gyorsan lezárta vitát, és közölte „elég tapasztalattal rendelkezünk, nincs szükségünk arra, hogy mástól instrukciót fogadjunk el”. Az MDP október 30-án a szekszárdi nemzeti bizottság létrehozását követően felfüggesztette tevékenységét. A vezetők és a tagság nem vett részt az eseményekben. Az MDP szétesését, erkölcsi megsemmisülését ismerte el Kádár János, amikor november 1-jén bejelentette az MSZMP megalakítását. Az új párt „elhatárolta magát Rákosi és klikkje bűneitől”. Azt hangoztatta, hogy népünk felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról Rákosi uralmát, kivívta „a nép szabadságát és függetlenségét”, amely nélkül nincs, nem is lehet szocializmus. Nem foglalkozott a megszálló szovjet csapatok távozásának szükségességével. Egy szóval sem említette, hogy a nép szabadsága és függetlensége nem képzelhető el az ország szabadsága és függetlensége nélkül. A valóságban közben a keleti határon folyamatosan özönlöttek a szovjet csapatok az országba. A SZOVJET TÁMADÁS UTÁN A napokon át folyó előkészületek követően, november 4-én Konyev marsall által aláírt parancs alapján kezdődött el a forradalmi erők elleni összehangolt szovjet támadás. A katonák harci kedvének fokozására, kegyetlenségük növelésére a napi parancsban szerepelt, hogy a magyar nép egy bűnös nép, hiszen „a horthysta Magyarország az elmúlt háborúban” Szovjetunió ellen harcolt. A támadásra készülődést Tolna megyében is számos jel mutatta. Szekszárdon a pártiskolánál (korábban árvaház) 3-án 20 óra körül lövések dördültek. Ugyanezen az éjszakán a bátaszéki nemzetőrség Pécs irányába félszáz harckocsi vonulását, a bátaiak a forradalomellenes erők randalírozását jelezték.
