Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 2-3. szám - Agárdi Péter: Fejtő Ferenc és a József Attila-centenárium
Agárdi Péter • Fejtő Ferenc és a József Attila-centenárium 37 a Szép és a Jó Szó mestere című kötetből: két fontos, tisztázó erejű, emlékidéző, „önvédelmi” és értékrend-nyomatékosító írást a magyar emigráció sajtójából.12 Fejtő József Attilával foglalkozó írásai hazai újramegjelenésének első dokumentumai a Szép Szó emlékének idézéséhez köthetők: 1986-ban a budapesti egyetemisták által szerkesztett Medvetánc hasábjain válaszol Miklós Tamás levelére.13 1987-ből ezt egy újabb rövid új írás követi (Néhány szó...),14 ami időben egybeesik a folyóirat fakszimile-antológiájának hét Fejtő-újraközlésével.15 De mindezt már korábban előkészítette néhány, feltűnést keltő interjúja: a Fodor Ilonával 1976-ban készült,16 majd a Huszár Tiborral 1977 őszén folytatott beszélgetés17 mégoly megkésett publikálása, valamint a Litván Györggyel 1984-ben folytatott televíziós interjú kiegészített nyomtatott szövegéé.18 De ideértem a monográfiámról írott - számomra roppant megtisztelő - személyes vitacikkét is, amely ténylegesen 1988 januárjában jelent meg.19 1988-tól immár „követhetetlen” gazdagságban ontják a hazai lapok és folyóiratok Fejtő új cikkeit, vitaírásait és interjúit, köztük a Szép Szóra és a József Attilára emlékezőket. Hogy azután a Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i újratemetésére, a rendszerváltozás szimbolikus napjára - 42 év után - hazaérkező Fejtő előtt immár minden témában, a hazai politikai kérdésekben is leomoljanak a publikációs falak, megszűnjenek a tabuk. A magyar nyilvánosság egyik leggyakrabban szereplő „külső” tekintélyévé vált, aki fokozatosan elnyeri a neki régóta „járó” méltó közéleti, szakmai és állami elismeréseket is. 1989-től pedig, az Érzelmes utazással20 megindul könyveinek hazai kiadási szériája, amelynek bibliográfiai áttekintése is szétfeszítené tanulmányom kereteit. Az 1990-es években „hazataláló” Fejtő aktív résztvevője az először Horváth Iván által publikált, szociáldemokrata hitvallású 1934-es József Attila-töredék21 értelmezési vitájának22 - hiba, hogy ezt a két Fejtő-írást sem olvashatjuk a 2005-ös József Attila-gyűjteményben. Egyik kezdeményezője és kommentátora a Szép Szó 1936-os Mai magyarok Régi Magyarokról c. összeállítása reprintjének23 és az 1937-es Mi a magyar most? újrakiadásának, amelyet új utószóval is ellátott.24 A József Attila-centenárium előtti évekből még két fontos írását említem, amelyeket szintén föl kellett volna vennie a Holnap Kiadó publikálta összeállításba: az Illyés Gyuláné könyvéről írott recenziót25 és a József Attila-adalékokat is tartalmazó Illyés-megemlékezést,26 amelyek szakmai és morális tekintetben azért is különösen fontosak, mivel Fejtő bennük József Attila barátjaként és Illyés vitapartnereként is elutasítja az utóbbival kapcsolatos bűnbakképzést, s igen tapintatos elvszerűséggel elemzi kapcsolatukat. Ha a fentiekben említett hat Fejtő-írás bekerült volna a centenáriumi gyűjteménybe, s ha a két, párhuzamosan, átfedésekkel terhelten és nem igazán gondosan
