Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 2-3. szám - Agárdi Péter: Fejtő Ferenc és a József Attila-centenárium

38

ŰJ ÜUNATÁJ • 2006. SZEPTEMBER

szerkesztett 2005-ös kötet helyett inkább egyetlen, de teljesebb és szakszerűbb gyűjtemény foglalta volna egybe Fejtő József Attila-írásait, talán még hitelesebben állt volna elénk az a roppant jelentős írásos életmű, amelyet Fejtő az elmúlt hét évtized során, 1934-től 2006-ig a nemzeti kultúra és az irodalomkritika asztalára letett. Természetesen nem azt a látszatot akarom kelteni, mintha Fejtőnek a 30-as évektől kezdve a mai napig ívelő József Attila-értelmezése lineáris, új szempontoktól és akár tévedésektől mentes vagy éppen teljesen homogén lenne. Ez egyébként aligha lenne is érdem. Az emlékekkel és az új történelmi kihívásokkal folyamatosan birkózó, a tudományos és politikai vitákban magát jól érző, bennük edződő Fejtő alakja bontakozik ki ezekből a szövegekből. Egy mindig kereső-kutató, felelősen gondolkodó-érvelő közíró és literátor portréja: lényegi kontinuitása és érzékeny innovativitása a maradandó érték és példa.

A XXI. SZÁZAD ELEJÉNEK SZAKMAI KONTEXTUSA

Ilyen előzmények után jutunk el a József Attila-centenáriumhoz. Külön bibliográfiai munkában lehetne számba venni Fejtő publikációinak, föllépéseinek teljes körét. Két újraközlő jellegű, de frissen kommentált József Attila-könyvet adott ki;27 rajtuk kívül további két, franciából fordított - más témájú - könyve is foglalkozik a költővel, illetve hivatkozik rá: a történelemfilozófiai, kultúr- és vallásbölcseleti témájú ördög-esszé,28 valamint a szociáldemokrácia-monográfia.29 A négy könyvön túl számos régebbi cikk, emlékezés és interjú újraközlése, több új interjú, illusztrált-dokumentált beszélgetés szélesíti a centenáriumi Fej tő - j elenlétet. Ott van szinte minden megemlékezésen, fellép a Nemzeti Színház 2005. április 11-i hivatalos ünnepségén, verset mond a József Attila Színház rendezvényén, portréfilm készül vele, megnyit, véleményez, a média közszereplője. Nem rangon aluli cikkben méltatnia Asperján György József Attiláról írott életrajzi regényét.30 Jelenczky István József Attila-dokumentumfilmjében viszont egy rágalmazás sértettje, amiből később indulatos vita is gerjed, de van ereje megbocsátani. Mindezen túl - bár nem előzmények nélkül - Fejtő közíróként is aktivizálja magát és szinte beleveti magát a hazai politikai közéletbe. Tekintélyét és külföldi kapcsolatait is mozgósítva kiáll a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány alapvető célkitűzései és politikai kultúrája (nem feltétlenül mindennapos politikája) mellett, hiszen egykori demokratikus és modernizáló szociáldemokrata eszményeinek megvalósulását véli fölfedezni a magyar baloldal fő törekvéseiben.

Ha a centenáriumi József Attila-recepciót, annak hatásszerkezetét, „rétegeit”, beszédmódjának kontextusait rekonstruáljuk, azonnal látható, hogy Fejtő szinte mindegyikben „jelen van”. Szakmai, irodalomtudományi és eszmetörténeti vonat