Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 2-3. szám - Sipos Lajos: "...Egy megújítandó Európában megújult magyarságot kell teremteni"

Sipos Lajos • Egy megújítandó Európában...’

25

*

Az 1940 szeptemberében Észak-Erdélyben és a partiumi részeken, miközben tömegesen menekültek a magyarok az északi, a románok a déli területekre, hozzákezdtek a korábbi magyar intézmények és az államszervezet helyreállításhoz.

Nem kezdeményeztek országgyűlési választásokat. Az itt már korábban is működő magyar pártok vagy csatlakoztak az anyaországi politikai alakulatokhoz, vagy fenntartották különállásukat, amint azt az Erdélyi Magyar Párt megtette. A megyék, járások újjászervezése után visszaadták vagy megerősítették a községek, a rendezett tanácsú városok és az önálló törvényhatósági jogú városok státusát. Ezt követően a kormány javaslatára behívásos rendszerrel ötvenegy közéleti személyiség került be a magyar parlamentbe ebből az országrészből. Titkos szavazásra az ún. visszacsatolt területeken később sem került sor.

Újjászervezték a közoktatást, a tudományos és a kulturális intézményeket is.

Az 1872-ben létesült kolozsvári magyar egyetemen, amelyik - részint az itt tanító professzorokkal - 1920-ban Szegedre menekült, 1940 őszén újból megindult a magyar nyelvű felsőfokú oktatás. Kiváló tudósok kaptak tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést: az irodalomtörténész Kristóf György és Zolnai Béla, a nyelvész Mészöly Gedeon, Kniezsa István és Szabó T. Attila, a régész Roska Márton, a történész Bíró Vencel és Váczy Péter, a művészettörténész Felvinczi Takáts Zoltán és a néprajztudós Viski Károly. 1940. október 19-én foglalta el az orvos karon a belgyógyászati tanszéket és lett a klinika igazgatója Haynal Imre (aki 1944/45. évben az orvoskar dékánja lett), és professzúrát kapott Miskolczy Dezső is. Kolozsvári székhellyel megszervezték az Erdélyi Tudományos Intézetet, ahol - mások mellett - Jancsó Elemér, László Gyula, Szabó T. Attila és Venczel József irányították az erdélyi történeti, művelődéstörténeti, művészeti és nyelvészeti kutatásokat, fontos kutatási programnak tekintve a magyar-román kapcsolatok feltárását. A kolozsvári Nemzeti Színház vezetője Kemény János lett. Megerősödött az Erdélyi Szépmíves Céh Könyvkiadó, az Erdélyi Helikon és a Pásztortűz.

Az újjáalakuló erdélyi tudományosság és kulturális élet óvni és fejleszteni akarta az első időszak demokratikus hagyományait. Ravasz László református püspök a Pásztortűz ünnepi számában és 1940 októberében a budapesti Magyar Szemlében Erdély című tanulmányában így írt: „Meg kell őrizni az erdélyi műveltség folytonosságát; biztosítani kell az erdélyi részek lelki önállóságát, ugyanakkor pedig helyre kell állítani a magyar közgondolkozásban, a magyar öntudatban Trianon által okozott hasadást és szétágazást. Egymillión felül van csak a románoknak a száma. Előttünk áll a nemzetiségi kérdés minden politikai és erkölcsi következményével. Becsületes