Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 1. szám - JÓZSEF ATTILA-VERSEK (ANGOL NYELVEN)-ZOLLMAN PÉTER FORDÍTÁSAI - Lengyel András: A Medvetánc keletkezéstörténetéhez - egyik homályos mozzanatáról
68 Űj Dunatáj • 2005. március A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Németh Andor ugyanis nem abban tévedett, hogy Koestler 1932-ben járt Pesten, hanem abban, hogy ezt az 1932-es látogatást emlékezete összevonta a Szovjetunióból 1933 nyarán visszatért Koestler hosszabb (s így több benyomást implikáló, az emlékezetben jobban megrögzülő) magyarországi tartózkodásával. Koestler valójában 1932-ben, 1933-ban (s alighanem később is) járt Pesten. Szülei Pesten éltek (33-ban is ezért jött „haza”, Pestre), s időnként - főleg hoszszabb utazásai előtt s után - máskor is meglátogatta őket. Tőle magától tudjuk, hogy édesanyját fölkeresni akarván, 1933-ban még a szlovákiai Kálnán lakó unokatestvérét is meglátogatta - mert édesanyja akkor ott tartózkodott (Koestler 1989 [1954], 45.). Azt pedig, hogy Szovjetunió-beli útja előtt 1932-ben, ha rövid időre is, szintén hazalátogatott, explicite ugyan nem állítja, de sejteti. Szovjetunió-beli egy évének (1932-33) következményeiről beszámolva ő maga mondja egy odavetett mondatban: „A sikeres [berlini] éveimben megtakarított pénzemet már akkor a szüleimnek adtam, mielőtt [1932-ben] Oroszországba mentem” (Koestler 1989 [1954], 43.). Azaz, minden jel szerint, hosszúra tervezett Szovjetunió-beli tartózkodása előtt hazajött szüleihez búcsúzkodni, s átadta nekik megtakarított pénzét. S azt is tudjuk emlékezéseiből, hogy a SzU-beli utazás előtti időkben is szoros kapcsolatot tartott Németh Andorral, aki ez időben - egy közös publikációjuk honoráriumának rá eső részéből - „két-három hónapig” Berlinben, Koestlernél lakott, s csak Koestler tervezett „oroszországi” útja előtt tért vissza Budapestre (Koestler 1989 [1954], 48., vö. még 49.). Németh Andor, Koestler Arthúr és József Attila tehát, megítélésem szerint, 1932 nyarán (is) lehettek együtt Budapesten. (Az pedig nem meglepő, hogy az 1933-as együttlét - hosszabb idejű s gazdagabb eseménytörténetű lévén - az emlékezetben is jobban megmaradt, mint a rövidebb 1932-es epizód.) De lehetett-e ennek az 1932-es együtt töltött napnak a helyszíne Berény Róbert lakása? Minden valószínűség szerint igen. Tasi József kutatásaiból tudjuk, hogy József Attila és Berény Róbert már 1932 nyarán, a Halálbüntetés Ellenes Szövetség nevezetes röpiratának ügye idején is igen szoros kapcsolatban álltak. Július 30-án, rendőrségi kihallgatásakor, József Attila, aki a röpiratot megszövegezte, egyebek közt - a felelősséget az érintett előzetes jóváhagyásával megosztani igyekezvén - Berény Róbertét is társszerzőként nevezte meg. A röpcédula szövegének véglegesítésében, vallotta, „többen részt vettek, így rajtam kívül Illyés Gyula banktisztviselő író, Zsolt Béla író, Szímonidesz Lajos író, Berény Róbert festőművész és mások akiket nem ismerek” (idézi Tasi 1996. 164.). S bár Berénynek a szöveghez semmi köze nem volt, augusztus 1 -jén, amikor őt is kihallgatták, nem cáfolta meg a költőt, hanem - a lényeget illetően
