Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 1. szám - JÓZSEF ATTILA-VERSEK (ANGOL NYELVEN)-ZOLLMAN PÉTER FORDÍTÁSAI - Bókay Antal: Szerelem analitika

Bókay Antal • Szerelem analitika - József Attila 1928-BAN

49

zív természetével szemben inkább mély és mindi g ott lévő bizonyosság. Ezért a test kiemelt, legfontosabb része a kéz, centrális gesztusa az érintés és benne feltétel nélkül ott rejlik az öröklét, az állandóság vágya. A másik lényeges és érdekes hiány, hogy ezekben a versekben nincs jelen a szerelem (Kristeva értelmében vett) szimbolikus szintje, nincs jelen a társas ideál, a szerelem közösségi realizálásának terve. Nem hallunk házasságról, együttélésről, közös fészekről, nincs szó a férfi-nő kapcsolat más lehetőségeiről sem. Egyetlen dologról van állandóan szó: a szeretetről.

Jegyzetek

1. Lőrincz Csongor: Líra, kód intimitás - A szerelemi költészet néhány kérdése Adynál és Szabó Lőrincnél, Alföld, 2001. 52. évf. 8. 88.

2. Lőrincz Csongor (uo.) az 1910-es A föltámadás szomorúsága című Ady vers kapcsán mutatja meg ennek a szerelemmodellnek a kereteit és egyben megbomlásának, átalakulásának irányait is.

3. In: Sigmund Freud: Ösztönök és ösztönsorsok - Metapszichológiai írások (szerk. Erős Ferenc.) Filum, Bp. 1997. 15-40.

4. Hátterem Julia Kristeva: Tales of Love, Columbia University Press, 1987. Vö. még: John Lechte: „Art, Love and Melancholy int he Work of Julia Kristeva”, ImFletcher, John - Benjamin, Andrew (szerk.) Abjection, Melancholia, and Love - The Work of Julia Kristeva, Routledge, London, 1990,24-41.

5. Bak, Robert, C.: „Being in Love and Object Loss”, International Journal of Psycho-Analysis, (1973) vol. 54. Part 1,1- 8. Bak tanulmányában ismerteti Freud álláspontját, és két példán mutatja be a szerelem patologizálódását. Bár Bak ekkor már vagy 35 éve elhagyta Magyarországot és az USA-ban régóta az egyik legelismertebb pszichoanalitikus, mindkét példája magyar, közülük az egyik József Attila.

6. Az abjekt Kristeva terminusa, olyan objekt, amely testi, vagy éppen elfojtott természete miatt nem tud a tudatos folyamatokba integrálódni, folytonosan felbukkan és újra meg újra elutasítódik.

7. Kristeva meglehetősen sokat ír a metafora ilyen definíciójáról, egy olyan átmeneti formációként definiálva, amely látszólag az affekció és a tárgyiság lényeg-központú egységét hozza létre. A metafora, Kristeva szerint, a szerelem és a pszichoanalízis alapvető létformája azért, mert mindkettőben egy olyan transzferencia (az élet szintjén megvalósuló metaforikus átvitel) történik, amelynek dinamikája a szétválasztottál egybe olvasztja.

8. Kifejezetten érdekes és később még visszatérek arra, ahogy József Attila a testet „szerelmesíti”, bizonyos részeket kifejezetten kiemel, ami mindig bizonyos fajta érintést, szerelmet jelez. Vö. a Klárisok test-képe.

9. Az első szakasz utolsó két sorában a sorrend ellentétes az ÉN - TE rendszerrel. Nem tudok magyarázatot arra, hogy ennek mi lehetett az oka, hiszen a „mintha kezed / kezem volna” szerepelhetett volna „mintha kezem / kezed volna” sorrendben is.

10. Török Gábor: József Attila kommentárok, Bp. Gondolat Kiadó, 1976.131-137.

11. József Attila egy 1926. március 8-án, még Bécsből Jolánnak írt levelében hivatkozik is Balassira, ajánlja nővérének, hogy „vedd elő pl. Balassi Bálintot (ő írta ezt a gyönyörűségesen szép 3 sort: »Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje!«. ..”). Vö. József Attila kiadatlan leveleiből, Kritika, 1987.8. szám, 5.

12. Kristeva kifejezés-párjával: a szemiotikái szimbolikusba transzformálódik.

13. Hadd utaljak csak Hansági Ágnes összefoglalójára, a vers interpretációinak interpretációjára: Hansági Ágnes: Diszkusszió nélküli vita: néma-játék (A Klárisok vita mint hatástörténeti paradigma), In: Bednanics Gábor et al. (szerk.) Hang és szöveg, Osiris Kiadó, Budapest, 2003,291-308.

14. Kristeva, Julia: Revolution in Poetic Language, Columbia University Press, New York, 1984.26.

15. Im. 26-27.

16. Im. 27.

17. A melankólia kapcsán fontos lenne egy másik nagyszerű Freud írás és egy másik kitűnő Kristeva könyv említése: Sigmund Freud: Gyász és melankólia In: Freud: Ösztönök és ösztönsorsok, im. 129-145. illetve Kristeva, Julia: Black Sun (Depression and Melancholia), Columbia University Press, 1989.