Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 4. szám - Füzi László: Határhelyzetben - tűnődések Baka István költészetéről

82

Új Dunatáj • 2005. december

mutatják ennek lehetetlenségét vagy majdnem lehetetlenségét, képesek összetartani egy személyiséget, miközben tisztán és pontosan szólnak a személyiség korlátáiról.”

Befejezésül még két megjegyzést kell tennem. A mostani szöveg-halmazok létrehozásával - mint mondtam a Baka István költészete körül kialakult logikai térre szerettem volna felhívni a figyelmet, ennek a logikai térnek a kiaknázása viszont csak az életrajzzal, költészet-felfogással kapcsolatos halmaz és a kritikák halmazának a versek gyűjteményével való szembesítésével történhet meg. A másik megállapítás azzal kapcsolatos, hogy az általam is magas színvonalúként értelmezett kritikai irodalom jóformán még csak fel sem veti a Baka-versek szépségének kérdését - mintha mindenki számára fontosabb lett volna, hogy a maga elméleti elképzelései szerint láttassa Baka István költészetének a szemünk előtt zajló irodalmi folyamatban elfoglalt helyét, mintsem hogy arról beszéljen: szépek-e Baka versei, s ha igen, akkor miért szépek, ha állandóan a pusztulásról szólnak...