Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 4. szám - Cseke Péter: József Attila és a kolozsvári Jancsó-fivérek

48

Új Dunatáj • 2005. december

útja után, három hét múlva - szeptember 7-én - olvashatja ezeket a sorokat, és még aznap megköszöni, hogy „Mikó Imrét olyan szívesen fogadtátok”. Az öccséről nem esik szó, Mikó Imre - az Erdélyi Fiatalok legfiatalabb alapító-főmunkatársa - képviselte tehát az erdélyieket a megbeszéléseken. Ezek szerint bizonyosra vehető, hogy Jancsó Elemér a párizsi útja előtti napokat töltötte a BMT tagjai körében. Minthogy Az Eötvös Kollégiumot végzett Jancsó Elemér a francia kultúra szerelmese és Párizs kiváló ismerője volt, valószínű, hogy ez az „úti készülődés” keltette fel József Attila érdeklődését iránta.

Ha ugyan nem ismerték egymást már a Sorbonne bölcsészkarától. A doktori cím megszerzése után ugyanis Jancsó Elemér - két éven át - ott folytatta tanulmányait. Leckekönyvének a tanúsága szerint 1926. november 9-én iktatták az egyetem polgárai közé, József Attilát - aki szeptember 10. körül érkezett a francia fővárosba - november 12-én. Mindketten a Sorbonne közelében laktak, a Latin negyedben. Jancsó a Hőtel dAlgerben (Rue des Fossés St. Jaques 8. sz.), József Attila a Notre Dame-ra néző diákszállóban (Rue Huchette 10. sz.). Jancsó Elemért egyrészt a francia felvilágosodás vonzotta Párizsba, másrészt a színházak világa.21 A költő nagy párizsi élménye Villon és a forradalmi dialektika felfedezése volt - olvashatjuk Németh Andor 1944-es József Attila-könyvében. „Alighogy kissé megmelegedett, vita-összejöveteleken vett részt. Párizsban alakult ki mély, háromdimenziós társadalomszemlélete. Itt alakult ki osztálytudata. [...] Balkáni diákszállóban vett ki szobát. Szerbekkel, románokkal, bolgárokkal, törökökkel lakott egy fedél alatt, akiket nemcsak emberségükben, de történelmi emberségükben is testvéreinek tekintett..Németh Andor maga is jól ismerte ezt a „zsibongó negyedet”, így hát nem önkényesen hozza összefüggésbe a költő balkáni élményét az 1936. júniusában keletkezett létfilozófiai költemény, A Dunánál összhangzattanával: „török, tatár, tót, román kavarog / e szívben, mely e múltnak már adósa / szelíd jövővel - mai magyarok!”22

Sem Németh Andor, sem a Quartier Latin-ről könyvet író Bajomi Lázár Endre nem számol be arról, hogy „a vörös csontú költő” kiket és milyen előadásokat hallgatott a Sorbonne bölcsészkarán. Bajomi is inkább József Attila munkásmozgalmi és költői tájékozódásának helyszíneit örökíti meg.23 Jancsó Elemér leckekönyvében viszont fennmaradt, hogy az 1926/27-es tanévben mely tárgyakból vizsgázott. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy József Attila is ugyanazokat az előadásokat hallgatta. Hiszen érdeklődésük eltérő volt. Az alaptárgyaknál azonban aligha lehetett eltérés. A további kutatások számára irányadó lehet, ha ideiktatjuk, amit Jancsó Elemér leckekönyvéből megtudtunk. Eszerint az 1926/27-es tanévre az alábbi előadásokat is meghirdették: középkori francia irodalom, Balzac, a francia romantika, a középkor