Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 4. szám - Cseke Péter: József Attila és a kolozsvári Jancsó-fivérek

CSEKE PÉTER • JÓZSEF ATTILA ÉS A KOLOZSVÁRI JANCSÓ-FIVÉREK

49

filozófiái, társadalomtudomány, francia nyelvtörténet, szövegmagyarázat, a francia vígjáték története, La Fontaine, a Parnasse költői mozgalma, a francia költészet a romantikától a Parnasse-ig, a francia festészet története, a fizenzei festészet Michelangelo után, a 18. századi eszmetörténet és a francia nyelv.

2.3. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött 1936-os postai levelezőlap bizonysága szerint Jancsó Elemér „Kedves barátom!” megszólítással kért találkozót József Attilától. Ismeretségük miként fejlődött barátsággá? Erre nézve alighanem az „eszmei rokonság” kínálkozik támpontul. Ismeretes, hogy a BMT felbomlása (1930 ősze) után mind József Attila, mind Fábián Dániel - átmenetileg - a marxizmus felé tájékozódik. Fábián igyekszik Jancsó Bélát is meggyőzni a „követendő út”-ról, ám ő nem áll kötélnek. József Attila „Korunk-os korszakában”24 nemcsak Fábián Dániel, hanem Jancsó Elemér is a baloldali folyóirat munkatársa (Dezséri György és Újházy Elemér álnéven). (Az erdélyi konzervatív körökben „radikális”-nak tekintett Jancsó Béla számára ez nem volt meglepő, de sohasem osztotta akkori nézeteiket. Előre megjósolta csalódásaikat, törvényszerűen bekövetkező kiábrándulásukat. Az viszont fájdalmasan érintette, hogy amikor a „túlzó marxisták” kiválásával az erdélyi ifjúsági mozgalom egysége is megbomlott, 1933 után pár évig már az öccsére sem számíthatott.) Hanem ez a levelezőlap nem is annyira a megszólítás miatt érdekes. Jobban mondva: a keltezés (Budapest, 1936. december 26.) teszi hitelessé a megszólítás érték-érvényességét. József Attila utolsó verseskönyve ugyanis 1936 karácsonya előtt jelent meg. A kolozsvári Református Kollégium tanára, a téli vakációt Budapesten töltő Jancsó Elemér pedig karácsony másodnapján kéri a találkozót.25 Minthogy a költőt depressziós lehangoltság uralta, nem valószínű, hogy a találkozóra sor került. Erre utal egyébként az is, hogy a Nagyon fájt nem 1936 végén, a két ünnep között, hanem 1937. július 26- án dedikálta Jancsó Elemérnek, miként Kántor Lajos is utal rá. Több mint sajnálatos, fájdalmas, hogy az ajánlás sorait most nem tudjuk ide iktatni. Merthogy időközben „lába kelt” a féltve őrzött kötetnek.26 József Attila utolsó, tragikus idegösszeomlása július második felében következett be, július 20-a körül már a Siesta-szanatórium lakója, Benedek László idegorvos szigorú felügyelete alatt.27 A költő erdélyi barátai közül alighanem Jancsó Elemér volt az, aki József Attilát még életben láthatta.

József Attila székely kapcsolatai a Bartha Miklós Társaságban A BMT életre keltése (1925-ben) Asztalos Miklós székelyudvarhelyi származású történész nevéhez fűződik, aki 1920-ban költözött családjával Magyarországra. Kolozsváron elkezdett egyetemi tanulmányai után Pécsett doktorált. A két világháború