Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 4. szám - Bíró Béla: Archaikus és modern elemek József Attila téridőszemléletében

32

Új Dunatáj • 2005. december

12. Hipergömbnek azt a négydimenziós körkörös alakzatot nevezem, melynek térfogata éppúgy önmagára zárul, mint a gömb felszíne, vagy a kör kerülete.

13. „Zártság”-on a szó szigorú értelmében pusztán az „önmagára zárulás”-t érthetjük. Az átmérő nem zárt, pusztán lehatárolt, hiszen elvben végtelenül hosszabbítható, a kerület esetében azonban a hosszabbítás lehetősége is kizárt. A kör melynek kerületét meghosszabítom, már nem ugyanaz a kör. De ha a két végén nyitott szakaszt meghosszabítom, az még ugyanaz az egyenes marad. Annál is inkább, mert az egyenes végét soha nem érhetem el, tehát az egyenes aktuálisan mindig csak szakaszként jelenhet meg. Ez a szakasz azonban soha nem azonos a végtelen egyenessel.

14. Lásd Székely László: Einstein kozmoszától a felfúvódó világegyetemig. A standard kozmológiai paradigma története és filozófiai ismeretelméleti háttere, Filozófiaoktatók Továbbképző és Információs Központja, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 1990.

15. 1992 április 24-én a világlapok az ősrobbanás első pillanatairól készült szintetikus „pillanatfelvételt” tettek közzé, mely a keletkező univerzumot szintén gömb (egészen pontosan tojás) alakúnak mutatta.

16. Lásd: Jean-Pierre Luminet, Glenn D. Starkman Jeffrey R. Weeks: Is Space Finite? Scientific American, 1999. április.

17. József Attila: Tanulmányok... Szövegek, 119.

18. József Attila: Az Istenek halnak, az ember él. In: U. ő.: Irodalom és szocializmus, Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1967, 62-63.

19. Más kérdés, hogy a hegeli-marxi fogalmak a gnoszticizmus gondolatrendszerére vezethetőek vissza. (Lásd G. Filoramo, A gnoszticizmus története. Kairosz Kiadó, Budapest 2002,12-13.)

20. Ez a látásmód Platón számára még természetes volt: „...az Egy önmagában is van és így kívülről önmaga körül is van; ennek folytán, amennyiben körülfogja önmagát: nagyobb önmagánál, amennyiben pedig körül van fogva: kisebb önmagánál, és így az Egy önmagánál nagyobb is, kisebb is” (Parmenidész, In Platón: i. m., II. kötet, 860).

21. A logika és a (elvont-lineáris) végtelenségfogalom kapcsolatára vonatkozóan lásd: Hermann Broch: Dieddee ist ewig. Essays und Briefe, Deutsche Taschenbuch Verlag, München, 1968,65-66.

22. Lásd Brian Green: Az elegáns Univerzum. Szuperhúrok, rejtett dimenziók és a végső elmélet kihívása, Akkord Kiadó, Budapest, 2003. S kivételek korábbról is akadnak, lásd Szádeczky-Kardoss Elemér: Bevezetés a ciklusszemléletbe, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986.

23. Gaston Bachelard: Poetik des Raumes, Fischer Taschenbuch Verlag, Frankfurt am Main, 1987,229-236.

24. Peter Sloterdijk: Sphären. Mikrospherologie. I. kötet: Blasen, II. kötet: Globen, Suhrkampf, Franfurt am Main, 1999.