Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 4. szám - Bíró Béla: Archaikus és modern elemek József Attila téridőszemléletében

Bíró Béla • Archaikus és modern elemek József Attila téridőszemléletében 31

úgy nem vezet tetten érhető különbségekhez, mint ahogyan - az általunk közvetlenül belátható mérettartományokban - a Földfelszín körkörössége sem okoz érzékelési problémákat. A lét határvidékein azonban, ahol az eltérések nemcsak számottevőek, de alapvetők is, természetszerűleg a többértelműség (az ellentétek szerves összetartozása) válik meghatározóvá. Ez a tény azonban a fentiek értelmében inkább a létezés immanens körkörösségével (a világ nem-eukleideszi racionalitásával), semmint az egyértelműség ontológiai alapjainak hiányával (a világ irracionalitásával, véletlenszerűségével, meghatározatlanságával) függhet össze (ahogyan azt a - lényege szerint lineáris - posztmodern tudományosság lelkes pesszimizmussal propagálja).

A természettudományos közvélemény a körkörösség hipotézisét ma még annak ellenére is kívül rekeszti a tudományosan vizsgálható problémák horizontján, hogy a kutatás határvidékein - a húrelméletben például - a körkörösség perspektívája mind markánsabban körvonalazódik.22 A művészet és a művészetfilozófia bizonyos irányzatai számára pedig a világ körkörössége többé-kevésbé mindig is evidencia volt. Gaston Bachelard és az általa elemzett költők, festők és filozófusok A tér poétikájának23 utolsó fejezetében, A körkörösség fenomenológiája címűben úgy is vélik, hogy „Das Dasein ist Rund” (a mondat a francia eredetiben is német nyelvű), azaz az élet, az ember, a létezés körkörös. S Peter Sloterdijk nagyszabású művének a Szféráknak24 első kötetében (Blasen) az intim szférát egy arcközi burok gyanánt érzékeli, hogy a második kötetet végén már a globalizációt magát is a körkörösség fogalmaiban írja le (Der letzte Kugel).

József Attila költői metafizikája méltán tekinthető műveik - a nemzetközi tudományosságban ez idő szerint még ismeretlen, de fontos - előzményének.

Jegyzetek

1. József Attila: Tanulmányok és cikkek 1923-1930. Szövegek. Osiris Könyvkiadó, Budapest, 1995,37.

2. U. 0.112.

3. U. o. 84.

4. József Attila: Tanulmányok és cikkek 1923-1930. Magyarázatok. Osiris Könyvkiadó, Budapest, 1995,135-137.

5. A perspektíva közismerten a térérzékelés egészen kései formája, ma ismert változatában - antik kezdemények nyomán - a reneszánszban alakul ki, s válik a modern világérzékelés alapelvévé.

6. József Attila. Tanulmányok... Szövegek, 106.

7. U. 0.113-134.

8. Lásd Brouwernek, a matematikai intuícionizmus megalapítójának ún. konstrukciós módszerét.

9. Arisztotelész: Fizika, 220a.

10. Az idézőjel arra utal, hogy a végesség - eredetét tekintve - aktuális, hiszen a kör a József Attila-i gondolatmenetben egy aktuálisan véges szakasz önmagára zárásából származik.

11. Az idézőjel ismét arra utal, hogy a véges végtelenségéről, azaz egy térbelileg véges mozgás „végtelen” ismétlődésének lehetőségéről (potencialitásáról) van szó. Olyan változásról (hiszen a körmozgás során a mozgó pont összes koordinátái folyamatosan változnak), mely az adott vonatkozásban abszolút állandóságot teremt (amennyiben ugyanazoknak a térbeli helyeknek a folytonos visszatérését, ismédődését eredményezi).