Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 3. szám - Samu Attila: "A rajzain mindig hajó volt és sohasem lehetett látni a vizet" - Baka István életének néhány képe
Samu Attila • „A rajzain mindig hajó volt. . 93 Sándor, a Pilinszky János! De a Csorba Győző is, a Veres Miklós is, a Zalán Tibor is, a Hervay Gizella is, az Orbán Ottó is!... Milyen sok beszélgetésünk szólt arról (Istvánnal is), hogy ez vajon miért van így? Helyesbítek: Baka Istvánnal tudtam akkor (a velem egyívásúakon kívül) először arról sokat és hosszasan elbeszélgetni, hogy ez vajon miért van így?- Mert udvari költőkké teszi őket ez a rendszer. Akkor már sokkal jobb inkább el nem ismertnek maradni, de tisztának, tisztának... - ez volt az első években (81) A Baka álláspontja. Ez nekem tetszett. Juhász Ferencben viszont nem értettünk egyet: én nem fogadtam el, hogy Juhász is udvari költő volna.- Ki a jelentős költő? - a komoly költő - a nagy, a nagyon nagy - az ihletett, de még nem kiforrott - a zseniális...- Juhász zseniális, de nem hiteles - volt Baka álláspontja. - Már nem hiteles, mert udvari költővé vált... Acéllal vadászik, (mítosz) Istvánt foglalkoztatta, hogy mikor kerül ő végre a Szép versek című antológiába. És nem foglalkoztatta. Mindkettőt tanúsíthatom. (Na és, hogy ki vagy mi a dilettáns? Baka szerint? - erről, ígérem, később.) Arthur Rimbaud-ról beszélgettünk sokat, nekem persze szinte mániám volt már pár évvel korábbról. A cipőzsinórt pengetni, mint lanton méla húrt - indirekten ott van a Rimbaud - vers-motívum Baka egyik kései versében. Elmesélem, ígérem, később, hogy a Cseh Tamás Rimbaud-dalát mikor énekeltük először Istvánnak: „Arthur, szorítsd a térdedhez a melled/ és pengesd, mint húrt a cipőzsinórt/ Arthur, az évad a pokolban/ ilyen ilyen még sohase volt/ utazol, Arthur, letelt az évad” Az eredetre, ami nem más, mint Rimbaud Kóborlásaim című verse, a dal szinte szó szerint megy vissza néhány sor erejéig: „térdemre dőltem és sebzett cipőm zsinórját/ pengettem egyre csak, mint lanton méla húrt” (Radnóti fordításában). Baka Istvánnál a Yorick panaszdalában-. „A szíjam elvették s cipőfűzőm is Most mit pengessek mint egy méla húrt” Van aztán a Baka Angyala - mintha Rimbaud Angyalának újra-eljövetele volna. Az Akasztottak bálja (Rimbaud) haláltánc-motívumainak hatását a Döbling III. tételében szintén nehéz nem felismerni: „Áll a bitó, a csonka-bonkaj rajta lovagok lejtenek,/ az ördög lovassága ropja” (Rimbaud) és Bakánál:
