Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 3. szám - Balogh Róbert: Vers (Szegényországi csoda avagy Ja-ÉV)
Balogh Róbert • Vers 57 Balogh Róbert SZEGÉNYORSZÁGI CSODA avagy JA-ÉV Közli a szegényországi miniszter, a szövetség, a szervezet, s maga a kulturális sajtó, hogy íme, idén kitört a JAév, minden JAról szól, minden JAért való. A hírre felrezzent a magasságos égi tanács, s örök döntésük hamar megszületett: JA-évben JA térjen vissza a földre, serkenjen fel sírjából egy-két megváltó szóra. Mert íme, itt a JA-év. Mindenki írja a JAverseket, az aggastyán továbbszövi a JAmesét, Miképp lovagolt JAtérdén, miképp szerkesztette JA-val a JAverseket. A taknyos költők is kiállnak a JAplaccra, rájuk is jusson valami JAfény, s a bulvársajtó sem aluszik, úgy facsarják JA vesztét, míg a JA nézettség elég. S épp az április 11 -i napon híre ment, a JA síron megmozdult néhány göröngy. Forgatócsoportok egyenesben vették a történelmet, míg JA szonátát húzott a Rajkó Zenekar. Vajh, ki kérdi előbb, mily érzés az ötödik újratemetés, milyen, mikor áttolat rajtunk a vonat? S vajon most, íme hát, meglelte hazáját a költő?! (A képernyőn csíkban alul sms szavazás.) S a JAhantok tényleg mocorognak, vajh, vakond ás itt, vagy kóbor metróépítő brigád?
