Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 3. szám - Nagy Imre: "Kűlgy,tűzbe,vasba..." (Az ismétlődés dramaturgiája és a női szerepkör XVIII. századi közjátékaiban)
50 Új Dunatáj • 2005. szeptember- a hitvesi szerelem és önfeláldozás felmagasztalása, és ez természetesen más megítélés alá esik, mint Phaedra házasságtörő szenvedélye. E mű magyarországi jelenlétére nézve egyéb adatokkal is rendelkezünk, Staud Géza adattára szerint jezsuita iskolákban játszották.31 Ha az Omnia Vincit amor magyar nyelvű lenne, azt mondhatnánk, hogy az Avancinus-dráma „magyarítása”. Főhősei magyarok, Polidorus (Avancinusnál Bertulphus) nem a Szentföldön esik fogságba, hanem a törökök ellen harcoló vitézként veti hányatott sorsa Konstantinápolyba. A magyar szerző elhagyta a mitológiai alakokat, Varga Imre szerint ezzel csinált helyet az interludium három actusának.32 A Kocsonya Mihály házassága az Avancinus-féle cselekmény kifordítása, „visszaéneklése” oly módon, ahogy a közjáték egyik betéte („Szüzek, ifijak, sírjatok. ..”) az ismert Faludi-vers paródiája. Az Omnia vincit amor a makulátlan szépség és a diadalmasan kiállt próbatételek világa, a Kocsonya Mihály házassága a rútságé és az árulásé. A nemes lelkű hősökkel szemben itt együgyű férjet és iszákos feleséget találunk, s míg a fődrámában Cassandra, ruhát cserélve, Arscandává válik, a közjátékban, groteszk feltámadási jelenet keretében, a szentmihálylova szerepel a Berbencze-lány számára „Altweibermühle”-ként. A Filiából Uxorrá minősülő hősnő az interludiumok jól ismert negatív nőfiguráinak egyike (akit egy Ágoston János nevű fiú alakított), a családi ügyek diszkrét kezelése helyett kifecsegi a titkot, és kiszolgáltatja férjét. Ezúttal ez utóbbit is hasonló bordában szőtték. A Kocsonya név köznévi formája nemcsak enyves, megsűrűsödött nedvet, aludtlevet jelent (kocsony származéka nyelvjárási szóként marhatorzsát, azaz takarmányt jelöl), de a tövének tekinthető kacs, kocsány Összekapaszkodás’-ra, égyberagadás’-ra utal.33 Procus itt valóban rátalált hozzá illő Filiájára, és összetapadnak, mint két bogáncs. Erre is utalhat az egyik instrukció: az első actus utolsó szavait Filia penedule[ns] ex dorso mondja, vagyis vőlegénye hátáról függve, amiből, persze, az is kiderül, hogy Kocsonya uramnak felesége van már, de nincs lova. (A szereplők ezen összekötözöttségét a balszerencsés „asszonylázadás”-hoz társuló pókmotívum is hangsúlyozza.) Jószága azért akad az újsütetű férjnek: egy másik instrukció szerint fricans se,34 amely gesztus az előkelő urak vadászatainak szerény pótlási lehetőségét is felvillantja. A közjáték három dramaturgiai eleme (lánykérés - próbatétel - sirató) egyaránt parodisztikus, éppen úgy, mint ahogy a groteszk feltámadást követő csihipuhi. A Borka asszony és György deák3S könnyen arra csábíthatja a kései olvasót, hogy- Kate Miilett Sexual Politics című munkájának inspirációját követve36 - felismerje benne a férfiirodalom alig álcázott nőgyűlöletét, s ezen asszonycsúfoló bohózatban talán meg is lehetne lelni azt, amit Judith Fetterley feminista szövegalattiként definiál,37 és ami ez esetben valószínűleg kínzási rítusként, áldozati szertartásként lenne
