Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 3. szám - Kenyeres Zoltán: Párhuzamos történetek
Kenyeres Zoltán • Párhuzamos történetek 9 messze, amikor rossz érzése támadt, visszafordult. Judit már eszméletlenül hevert... Csak a mentőautóban tért magához. József Attila a szörnyűség után felment Németh Andorhoz, aki a legjobb barátja volt. Nem akart beszélni, de Németh Andor a feleségével szó szoros értelemben kibarkochbázták belőle, hogy mi történt. József Attila szenvedélyes barkochba játékos volt. Az esetnek hamar híre ment, Kosztolányihoz is eljutott a történet. Röviden bejegyezte lényegét gyorsírásos naplójába: „József Attila felesége megmérgezi magát. Elmegy a barátjához (Németh Andorhoz), és a Jucival vallatják barkochbával, mi történt a feleségével.” A feljegyzés után Kosztolányi zárójelben odabiggyesztette a lehetséges írás címét is: „XX. század”.75 Kortünetnek képzelte el a tragédiának és a játéknak azt a furcsa egybefolyását, ami magyarázás nélkül, önként adta magát a történetből. Mint a freudista tételekben a szerelem és gyűlölet egybefonódó, kettős lelki aktusa, most itt van egy kor, itt van egy ifjúság, mely a tragédiából játékba menekül, s a játék tétje a tragédia. A barkochbázás még hasonlított is az analitikus kérdezés-terápiához. Kosztolányi meg is írta a történetet, és 1933. szeptember 10-én megjelent a Pesti Hírlap Vasárnapjában 1933 címmel. Már nem XX. század volt a címe, mint a naplóbejegyzésben, de még mindig azt sugalmazta a cím, hogy korszakjellemző tünetről van szó. Legalábbis egy korszak ifjúságára jellemző tünetről, a háború utáni nemzedékről. Akik munka nélkül tengnek-lengenek, nem hisznek már semmiben, „parlagon hevernek, ugarainak a végtelenségig”. Mit tehetnek, hát játszanak. A nemzedék kicsit távolról, kicsit fölényesen, kicsit gunyorosan karikírozott rajzolatán át-áttünik Kosztolányi önképe, elmondja jól ismert véleményét a nyelvről és a játékról, még néhány híres játékos verssorát is a nemzedéknek ajándékozza, mintha azok írták volna. Az elnyújtott és nem túlságosan mélyre hatoló esszészerű gondolatmenet után következik a narratívum, a barkochbázás története, ahogy Kosztolányi átírta, módosította, amit hallomásból megtudott, Németh Andor lakásából kávéház lett, József Attilából Jancsi János stb. De, honnan eredt valójában, és mi is volt az, ami az írókörökben városszerte elterjedt akkor, és eljutott Kosztolányi fülébe. Már fentebb egyszer leírtuk. Amikor a mentők elvitték Juditot, József Attila felment Németh Andorhoz. Ezt Németh Andor később az első József Attila-könyvében meg is írta. József Attila felment hozzájuk, és elmondta, mi történt. „- Mi történt, kérdeztem tőle. - Judit megmérgezte magát. - Szörnyű... Miért? - Megtalálta a verset, amit Lillafüreden írtam az utolsó éjszaka (•••)”
