Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 2. szám - Némediné Kiss Adrien: Regényalak és modellje(i) Babits Halálfiai című regényében
Némediné Kiss Adrien • Regényalak és modellje(i)... 69 Babits ekkor tájt élénken érdeklődött a matematika bizonyos területei (differenciál- és integrálszámítás) iránt. Közös érdeklődésen alapuló kapcsolatuk egy árnyalatnyi színnel befolyásolta a Halálfiai két szereplőjének megformálását is: Imrus „Rosenberg hatása alatt, aki rajongott a természettudományos műveltségért, matematikai és fizikai tanulmányokba fogott”. (Gyula újból a színre lép, 10, 437.) A Rosenberg-portréba illik az is, hogy Dienes baloldali elkötelezettségű gondolkodó volt, aktív tagja a Galilei-körnek, ő is tartott előadásokat. Dienes Pálra is vonatkoztatható a csak a regény kézirattöredékei között található, Rosenberg jövőbeli útját kijelölő feljegyzés: „Rosenberg szocialista vezér lesz.”19 Dienes Pál ugyanis 1918-ban belépett a KMP-be, és a Tanácsköztársaság idején a budapesti tudományegyetem politikai megbízottja volt. A zsidó Rosenberg sorsához, szellemi-erkölcsi arculatához a legtöbb vonást azonban az író a Szabó Ervin életéből, személyiségéből, eszmeiségéből kölcsönözte. A nála idősebb és általa később megismert, majd barátként tisztelt Szabó vonásait visszavetítette az egyetemi hallgató Imrus egyetemi hallgató barátjának alakjára. Babits a Dienesék baráti körében került személyes kapcsolatba a kor szellemi életét meghatározó gondolkodókkal. A szociológus Jászi Oszkárral s az ő révén a Társadalomtudományi Társasággal meg a Huszadik Századdal, Szabó Ervinnel. Jászi is, Szabó is finom érzékű olvasója, lelkes elismerője volt a Nyugat által képviselt új irodalomnak, az Adyé mellett Babits költészetének. Jászi igyekezett Babitsot bevonni az általa vezetett Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század munkájába, amelyben részt vett Szabó Ervin is. A költő tanári pályájának válságos szakaszaiban nyitva állt előtte a Szabó Ervin igazgatása alatt álló Fővárosi Könyvtár. Babits nem élt ezzel a lehetőséggel. A Társadalomtudományi Társaság munkájában annyi részt vállalt, hogy megszólalt abban a vitában, amelyet a Társaság 1912 tavaszán rendezett irodalom és társadalom kapcsolatáról. De előadást tartott a költő a társaság által irányított Szabad Lyceumban, sőt a baloldali egyetemi ifjúságot tömörítő Galilei-körben is.20 (1913. febr. 8-án a Galilei-körben „Az anyag metafizikája” címmel tartott előadást.21) Litván György elfogadja, amit Schöpflin ír egy cikkében Babits és Szabó Ervin személyes találkozásáról, hogy tudniillik maga Schöpflin mutatta volna be őket egymásnak a Centrál kávéházban.22 Rába György azt feltételezi, hogy „Babits és Szabó Ervin már a háború előtt ismerte egymást, mégpedig személyesen” - közvetve vagy közvetlenül Dienes Pálon és Dienes Valérián keresztül. Sőt úgy gondolja, hogy Szabó Ervin mint a Társadalomtudományi Társaság alelnöke „föltehetőleg jelen volt Babits
