Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 2. szám - Kenyeres Zoltán: Párhuzamos történetek
38 Új Dunatáj • 2005. június nem is bocsátotta az olvasóközönség elé. Más szóval hátha még később keletkezett a vers, mint az eddigi feltevések tartják. 1934 tavaszán, vagy annál is később. Hátha rosszul emlékezett Berda József és máskor, később hallotta a verset, hátha nem is azt mondta József Attila a nővérének, hogy egy téli estén találkozott Babitsosai stb. De mikor harcolt érte először Kosztolányi a Baumgarten kuratóriumban? 1934 decemberében. Kellene pontosan tudnunk, mikor tanácsolta, hogy írjon verset Babitsról, ha meg akarja kapni a díjat. Egyáltalán, összefüggésben volt-e a [Magad emésztő...] evvel a tanáccsal? Kérdések és kérdések. Feltevések. Legvalószínűbbnek mégis az hangzik, amit Szabolcsi Miklós írt, mintegy históriai mozgássá alakítva a fölvetett dátumokat: „a Lillafüreden elkezdett verset néhány hónappal később is továbbírta- aztán véglegesen félbehagyta”.64 Az ismétlődő öt sornak azonban nemcsak a verskeletkezés időbeliségének szempontjából van jelentősége, tartalmilag, értelmezésileg is következtésekhez vezet. Tverdota György 2004-ben megjelent könyvében egy eddig kevesebb figyelemre méltatott mozzanatra hívja fel a figyelmet. Az eddigi kérdések a rejtélyes szövegegyezéssel kapcsolatban főként arra irányultak, hogy a kettő közül melyik versből helyezte át a másikba a költő ezt az öt sort, az Eszméletből a Babits-versbe, vagy fordítva. Tverdota nem az időbeli elsőbbséget keresi, hanem a kontextuális jelentés felől közeledik. Azt kérdezi, hogy versbeli helyüket tekintve, szövegösszefüggésükben, szövegkörnyezetükben is azonosnak nevezhető-e a két öt sor, ugyanaz-e a jelentésük itt is, ott is? A fölvetett kérdésre tagadó választ ad, nem azonos mondja, mert funkcionális különbség van közöttük. Az Eszméletben ez az öt sor „a filozófiai általánosítás legmagasabb övezeteibe” emelkedik, minden dologra érvényes formula lesz, míg „a [Magad emésztő. .. ] -ben visszacsatolódik az emberi közegbe. (... )”65 Ez a különbség a lírai hatást illetően nem akármilyen horderejű különbség. A filozofáló öt sor nem hozzácsatolja a Babits- verset az Eszmélethez, hanem elválasztja tőle. Ez a tartalmi-hangulati távolság hitelesítheti - ha egyáltalán hitelesíteni lehet- Berda József visszamlékezését, hogy ő már hallotta ezt a verset Lillafüreden 1933 nyarán: József Attila már ott, amikor egy szobában laktak, felolvasta neki. Amit Tverdota észrevett, az a leglényegesebb különbség a két vers között. A szöveghangulati és kontextuális különbség. A Berda-emlékezésnek az a jelentése, hogy a [Magad emésztő. .. ] akkor készült, vagy legalábbis akkor már készen volt, amikor József Attila nagy szerelmi versét, az Ódát írta. De bármit derít is ki a pontos dátumozást kereső filológia a [Magad emésztő...] lírai modulációja mindenképpen közelebb áll az Óda hoz, mint az Eszmélethez.
