Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 1. szám - JÓZSEF ATTILA-VERSEK (ANGOL NYELVEN)-ZOLLMAN PÉTER FORDÍTÁSAI - Kabdebó Lóránt: A nyugati gondolkozás "hézagai"-ról (József Attila: "Költőnk és Kora")

100

Új Dunatáj • 2005. március

25. Tandori Dezső fordításában a kilencedik: „Talán azért vagyunk itt, hogy azt mondjuk: ház, híd, / kút, kapu, korsó, gyümölcsfa, ablak legföljebb: / oszlop, torony... de tényleg mondani, értsd meg, / ó, úgy mondani, ahogyan a dolgok, mélyeiken sem, / nem, nem gondolták volna, hogy így vannak”. A tizedik: „S följebb: csillagok. Újak. A fájdalomföld csillagai. Lassan / nevezi meg őket a panasz: — Lásd, ott: / a Lovas, az a Bot, amaz meg, a teljesebb csillagkép, / íme: Gyümölcskoszorú. De tovább, a pólusig, Így jön: / Bölcső; Út; Égő Könyv; Bábu; Ablak. A déli / égen pedig, oly tisztán, mint egy áldott / kéz tenyerében, a tündöklettel csillámló M, / a nagy Mindenség közelítése: az Anyáké...”

26. Beszélgetésünket magnetofonra is felvettem, dátuma: 2004. augusztus 18. Kérdésemre - tudott-e annyira németül? - azt válaszolta még: „Annyira tudott. Különben is először szótárral olvasta”.

27. Tandori Dezső fordításában: „Ám ha a végtelenül holtaktól kelne szivünkben / valami hasonlat, lásd, ez esetleg a csupaszon álló /mogyoró csüngő barkáira mutatna, vagy éppen / az esőt gondolná, mely a sötét földekre zuhan le tavasszal”.

28. Lásd: „de nem felelnek, úgy felelnek”. A magyar líra a húszas-harmincas éves fordulóján, szerk: Kabdebó Lóránt és Kulcsár Szabó Ernő, Pécs, 1992. (JPTE Irodalomtudományi Füzetek).