Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 1. szám - JÓZSEF ATTILA-VERSEK (ANGOL NYELVEN)-ZOLLMAN PÉTER FORDÍTÁSAI - Kabdebó Lóránt: A nyugati gondolkozás "hézagai"-ról (József Attila: "Költőnk és Kora")

KABDeBÓ LÓRáNT • A NYUGATI GONDOLKOZÁS „HÉZAGAIDRÓL

99

im Leben niemals vergessen darf, dass wir im Schauspiel des Lebens gleichzeitig Zuschauer und Mitspielende sind“. Magyarul: Heisenberg, Werner: Fizika és filozófia. In: Válogatott tanulmányok. Gondolat, Bp„ 1967., ford.: Kis István. 102.

14. Schrödinger, Erwin: Válogatott tanulmányok, i. k. 269. Az idézetet veszi: Fritz Meyer: Eranos-Jahrbuch 1946. Rheinverlag, Zürich, 1947, 190. Idézett német nyelvű tanulmányban: „Beim Tod jedes Lebewesens kehrt der Geist in die Geisterwelt und der Körper in die Körperwelt zurück. Dabei verändern sich aber immer nur die Körper. Die Geisterwelt ist ein einziger Geist, der wie ein Licht hinter der Körperwelt steht und durch jedes entstehende Einzelwesen wie durch ein Fenster hindurchscheint. Je nach der Art und Größe des Fensters dringt mehr oder weniger Licht in die Welt. Das Licht aber bleibt unverändert” (73.).

15. Szabó Lőrinc: Csillagok közt. Megjelent: 1932. január 6. Szabó Lőrincnél ennek a versnek a kezdő felütésétől („Törvényszék? Én is az vagyok!”) számíthatjuk költészetében a Kritik der praktischen Vernunft-beli kanti kategórikus imperatívusz közismert szállóigéjének („Zwei Dinge erfüllen das Gemüt mit immer neuer und zunehmenden Bewunderung und Ehrfurcht, je öfter und anhaltender sich das Nachdenken damit beschäftigt: Der bestirnte Himmel über mir, und das moralische Gesetzt in mir”) tudatos felülírását, a morál és az igazság kérdésének relativizálását. Nem véletlen, hogy az 1932-es Te meg a világ kötetében éppen az 1931-es keletkezésű Tao Te King és a Rigvéda című versek után következik.

16. Schrödinger, Erwin: Válogatott tanulmányok, i. k. 257-258. Idézett német nyelvű tanulmányban: „Heraklit ist sich bewußt, daß an sich zwischen den Sinneswahrnehmungen im Traum und im Wachen kein Unterschied ist. Das Kriterium der Wirklichkeit ist einzig die Gemeinsamkeit. Auf Grund desselben konstruieren wir uns die reale Außenwelt. Alle Bewußtseinssphären überlappen teilweise - nicht im ganz eigentlichen Sinn, das ist unmöglich, aber auf Grund von körperlichen Reaktionen und Mitteilungen, die wir wechselseitig verstehen gelernt haben. Die Überschneidung der Bewußtseine bildet die allen gemeinsame Welt. [...] Wer das letztere nicht anerkennt, ist [...] ein Verrückter; oder er handelt und redet wie ein Schlafender; denn im Schlafe, ja, da wendet ein jeder sich fort von der gemeinsamen Welt der Wachenden in seine private Traumwelt.” (61-62.).

17. Schrödinger, Erwin: Válogatott tanulmányok, i. k. 296-297. Idézett angol nyelvű tanulmány II. fejezetéből, címe: Linguistic information and our common possession of the world. “We started off by doubting for a moment, faced with the inexorable separateness of spheres of consciousness, and their total and impenetrable exclusion of each other, whether we could ever arrive at affirming that a certain part of our various currents of experience (the part which is called »external«) is similar, indeed almost identical. As soon, on the other hand, as we have grasped the possibility of reaching understanding on this point, and are lucky enough to possess, in the languages which we have at our command, the means to such understanding, we at once become inclined to over-estimate the degree of precision in this understanding and to forget its inescapable limitations” (78-79.).

18. Schrödinger, Erwin: Válogatott tanulmányok, i. k. 270. Idézett német nyelvű tanulmány: „Es ist das aber genau die Stelle, wo m. E. das griechisch-naturwissenschaftliche Denken wirklich einer Korrektur, einer »Blutmischung mit dem Osten« bedarf” (74.); Schrödinger ezzel Huxleyre hivatkozik, Aldous, Huxley: 7he Perennial Philosophy, Chatto & Windus, London 1946.

19. József Attila: „Költőnk és Kora”. Bemutatja Tverdota György és Vas István, Magyar Helikon, Bp„ 1980. A vers kéziratának reprodukciója és értelmezése.

20. Főként Beney Zsuzsa költő és esszéista, Horváth Iván filológus és Szőke György pszichológus előadásaira és hozzászólásaikra gondolok. Mindhárman a József Attila-kutatás elismert, neves magyarországi személyiségei. A tanulmányok megjelentek az Irodalomismeret 1992. szeptemberi (III. évf. 2-3.) számában.

21. A versidézet szó szerinti fordításban: „Hector halott és Trója ég, / mi, akik nézzük, csak nevetünk tragikus gyönyörben” {Gyűrűk).

22. Kálnoky László fordításában: „ledől s felépül valamennyi mű, / s ki felépíti újra, mind vidám” (Lapis Lazuli).

23. „Both Yeats and Rilke [... ] insist, for all their recognition of misery and bewilderment and frustration, that the mainspring of Art, and even of Life, is joy. In the Tenth Duino Elegy it is, by a basic paradox, the personified Lament that leads the newly dead youth to the source of Joy, die Quelle der Freude, and tells him: »Bei den Menschen / ist sie ein tragender Strom«. (Among men it’s a carrying stream.) Yeats too held that a Lament can lead to the source of Joy and in a late poem makes the very true paradox that »Hamlet and Lear are gay« (Cleopatra’s suicide was after all an assertion of the values of life and of the joy of life also). Where Rilke, in spite of his loneliness, has to admit that Hiersein ist herrlich, Yeats has progressed through a series of disappointments to the conclusion: »Out of Cavern comes a voice / And all it knows is that one word Rejoice.«” Luis Mac Neice: The poetry ofW. B. Yeats (1941), Faber paper covered editions, 1967.,162.

24. Szabó Ede fordításában: „És mi, az egyre növő boldogság / álmodói, mi úgy hatódnánk / meg, már szinte a döbbenetig, / mint, ha lehull, ami boldog”, Teliér Gyulánál: „afölszálló öröm” és „hogyha lehull, ami boldog”, Tandori Dezsőnél: „a boldogság fokozását vélők” és „ha lehull, aki boldog”.