Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 1. szám - Buda Attila: A száraz szöveg öröme - Babits Mihály: Elza pilóta vagy A tökéletes társadalom című regényének hármas kiadásáról
50 Új Dunatáj • 2004. március mélyebbre ásta azokat; alagutakká mélyítette, s egymás alá fúrta emeleteit, lefelé a földbe. Szóval a modern hadivívmányok, fokozottabb védekezésre kényszerítve, önmagukat semlegesítették s nem hozták meg azt a döntő és katasztrofális hatást, amit vártak tőlük. 1-2 Ep, [Hiányzik.] 1:1 - 27:9 Ep; [Hiányzik.] 5 Ep2 Ep4 hajdan városuk 10 Ep2 Ep4 így Ep2 is - ahogy lélekben 12 Ep2 jelentett; valószínűtlen 13 Ep2 Ep4 tovább, s 14 Ep2 ahoz 16 Ep2 szemlélő - a frontok mögött legalább - alig Ep2 változást. 17 Ep2 Ep4 rétegzettsége, 18 Ep2 Ep4 Sőt amint 23 Ep2 amelyet 25-27 Ep2 okulva. 27 Ep4 átterjedt. 29 Ep2 Ep4 époly 30 Ep2 Ep4 be ahogyan 31 Ep2 Ep( ahelyett hogy 32 Ep2 Ep4 lefelé, a 33 Ep2 hadivivmányok 34 Ep2 Ep4 semlegesítették, s Ep4 katasztrófális Azonnal szembetűnő sajátosság, hogy minden szövegváltozat az adott szöveg alatt ugyanazon az oldalon lábjegyzetben olvasható. Ez az úgynevezett apparatus criticus, amelynek az a feladata, hogy jelezze, az Ep5 előtti kiadások szövege miben tér el a főszövegtől, a helyesírási hibák mellőzésével, amelyek a végjegyzetek között találhatók. (Ókori szerzők műveinek kritikai kiadásai egyébként szinte mindig mellőzik a helyesírási eltéréseket.) Mivel a változatok helyének pontos jelölése elengedhetetlen az azonosításhoz, illetve annak ellenőrzéséhez, hogy a sajtó alá rendező mindenben körültekintően járt-e el, a főszöveg sorai számozottak, s a lábjegyzetekben található eltérések erre hivatkoznak, valamint az adott kiadás szimbólumát (Ep2-Ep4) tartalmazzák; látható, hogy ez a kiadás az előzmények közül csupán a nyomtatott forrásokra van tekintettel. Minden szöveges sor számozást kap, még a címek is. Ami a szövegeltérések tartalmát illeti, a közlés az úgynevezett pozitív apparátus elvét követi, azaz minden előzmény szövegét figyelembe veszi, de csak a főszövegre vonatkozó változásokat közli. Tehát, ha valamelyik előző változatban a főszöveghez képest többletszöveg található, vagy bekezdésnyi szövegáthelyezés, azt nem. Ha viszont a főszövegben található olyan fejezet, szövegrész, amely valamely előzményből hiányzik, akkor azt a forrás nevének és helyének megadása után [Hiányzik.] jelöléssel jelzi. A rövidebb, egy-két szavas változatok közlése a lábjegyzetben csak a variációt foglalja magában, a több soron átívelő változtatás ellenben mindig az utolsó változatlan szóval kezdődik, és az első változatlannal fejeződik be. Erre a könnyebb azonosíthatóság miatt van szükség. A főszöveg az első kiadás szögletes zárójelben lévő oldalszámait nem tartalmazza, hiszen azok a már elkészült kritikai kiadásban megtalálhatók. Mindez a szövegközlés végén kiegészült a tárgyi jegyzetekkel, amelyek a már megírtakon alapulnak, de, ahol a folyamatos kutatás lehetővé teszi, kiegészülnek. Nem találhatók viszont meg itt a nyelvi/helyesírási jegyzetek. Egyéb szöveges rész sem található, hiszen
