Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 1. szám - Buda Attila: A száraz szöveg öröme - Babits Mihály: Elza pilóta vagy A tökéletes társadalom című regényének hármas kiadásáról
Buda Attila • A száraz szöveg öröme 47 az ultima manusban az editio princepshez képest, de a kisszámú változat is változat. Összefoglalólag: a szövegközlés a főrészben hozza a főszöveget, mellékletben pedig a kéziratok és a folyóiratközlések teljes szövegét. Ezt követi a harmadik nagyobb szerkezeti egység, a jegyzetek tömbje. Nagyjábólegészéből ez is megfelel a kialakított szerkezetnek, tartalmilag mindenesetre igen. A kéziratok és kiadások összegzésével kezdődik, majd egy hosszabb tanulmánnyal folytatódik,amely azegyes megjelenésekés kiadásokrészletes ismertetését tartalmazza. Az itt olvasható rekonstrukciótól eltérő, másféle rend szerint is elképzelhető az egyes kéziratoksorrendje.annakellenére, hogy az írás bizonyos külső fázisaira konkrét adatok is találhatók, ahhoz viszont kevés a fennmaradt kézirat, hogy megdönthetetlen érveket szolgáltassanak egy végleges sorrendhez; egyébként pedig aki Babits Mihály ezen kéziratainak egymásutánját képes lenne pontosan és cáfolhatatlanul megállapítani, az nagyobb tettet hajtana végre, mintha megoldana számos gordiuszi csomót. Az első nyomtatott oldal közlése után azonban nincs több homályos pont, s a kiadástörténet mintegy regény a regényben mutatja meg az evvel kapcsolatos ismereteket. Az egyes változatok teljes nyelvi elemzése elsősorban a helyesírásra és a szövegeltérésekre tér ki. Ebből a két szempontból vizsgálja az egyes változatokat, s teljességre törekvő szövegeltéréseket is ad. Ezek a közölt szövegvariációk a főszövegre vonatkoznak, s háromfélék lehetnek: hiány, többlet, változat. A nyelvi jegyzetek egyik eleme a sajtóhibák kiadásonként részletes regisztrálása is. Ez a rész tartalmazza továbbá a tárgyi jegyzeteket, de ezt is csupán a főszöveget figyelembe véve. (A szövegvariációk miatt előfordul olyan szöveghely is, amit szintén jegyzetelni lenne szüksége, de mivel nem főszövegbeli kontextusban fordul elő, jegyzeteletlen marad.) A tárgyi jegyzetek alapvetően háromfélék: (1) valamely szó, kifejezés stb. magyarázata; (2) valamely szó, kifejezés intertextuális vonatkozása, Babits Mihály meglehetősen gyakran élt evvel; (3) helyesírási problémák tárgyi jegyzete. Az 1945 utáni kiadások esetében pedig a regény első fejezeteinek figyelembevételével azt vizsgálja, hogy a sajtó alá rendezők által a közlés alapjául megadott és közölt szövegek valóban azonosak-e, illetve milyen jellegű szerkesztői szövegváltoztatások tapasztalhatók. Az eddigiekben ismertetett kiadás A gólyakalifa-Kártyavár rendszeréhez képest néhány formai eltérést is tartalmaz: táblázatokban és sztemmában is összefoglalja az egyes szövegvariációkra és keletkezésükre vonatkozó adatokat, valamint a közölt szövegek fólió-, vagy oldalszámait szögletes zárójelben adja meg. Nem közöl viszont a főszövegben számozott sorokat, noha a szövegeltérések pontos azonosítását ez megkönnyítené, s az eltérések egyébként is oldalszám/sor szám hivatkozást tartalmaznak.
