Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2004 / 4. szám - Műmelléklet: Kovács Zoltán néhány alkotásának fotói

járul még a kétszer megismétlődő egymondatos állítás-kérdés, mely azonban nem szó szerinti újramondást tartalmaz: „Aztán: »H. minden telefonfülkében hagyott egy szál cigarettát.«” És: „De H. miért hagyott minden telefonfülkében cigarettát, gyufa nélkül?!” Az ismétlésalakzatok9 közül három idézőjeles vendégszöveg; egy a narrátor idézőjel nélküli beszéd-részlete; plusz a szabad variációkban mintegy keretként ismételt kérdés. Elbír-e ennyi ismétlést, azonos blokkot egy ilyen rövid írás? - kérdezzük. Kérdezzük, de a válasz megkísérlése előtt az jut eszünkbe, hogy a novella első elolvasásakor fel sem tűnt a tetemes ismétlésmennyiség. Amióta pedig feltűnt és észrevettük, s immár ebbéli tudásunkkal olvassuk újra a novellát: annak líraiságát, zeneiségét, szekvencia-jellegét erősíti. (Az ismétlés, visszatérés a legkülönbözőbb módokon és szinteken jellemzi a Hajnóczy-prózát.A fűtő története annyira foglalkoztatta Hajnóczy Pétert, hogy az elbeszélés megírása előtt vagy azzal egy időben Da capo al fine címmel egy másik írásba beleformázta az igazságért reménytelenül, az őrületig küzdő kazánfűtő alakját. Ezen a körkörös szerkezetű - azaz formailag is ismétléseken alapuló - novellán aztán még 1980-ig dolgozott, csiszolt: végleges változatát a kis írás ekkor nyerte el. Tükörtörténet és belső ismétlések, tükröződések mozgatják - más- és másféleképpen - az M című elbeszélés, a Perzsia és A parancs szövegét. Matrjoska-baba mintájára egymásba rakott tükörtörténetekre lelünk a hosszabb Hajnóczy-írások sorában. Márai, a korai novellák hőse később M névredukcióval tér vissza, s ez az M - utaltunk már rá - paragrammaként az egész életművet át- meg áthatja. Szinte a gondolatritmus módján ismétlődő mondatmenetek, bekezdések, szerkezetek, mondategységek vagy épp szavak ismétlődnek a kisprózák lírai darabjaiban, s teszik épp ezek még líraibbá, zeneibbé, vershez-közelibbé az Embólia kisasszony, A vese-szörp, A kopt nők, A pad stb.szövegét.)

Mi az, ami első olvasáskor feltűnt, megmaradt, rögzült a Hair szövegében? A történet, ez a foghíjas, épp csak felvázolt, érintett, kidolgozatlan -, de így, ahogy van is megkapó, érdekes történet. Nem feledhetjük, hogy az epika leglényegibb eleme mégis a story (a jó story): az olvasó várakozása bizonyos fokig, a legmodernebb prózatörekvések közepette is - efelé hat. Megragad tehát a hét esztendeje lezajlott délután és éjszaka megidézett emléke, ezen belül pedig a lány, H. rejtélyes, legalábbis különösre formált alakja: ,,»H. minden telefonfülkében hagyott egy szál cigarettát.«” Ez a mondat keretezi a történetet: ott áll a novella végén is, de a benne megbúvó kérdésre választ nem kapunk. Egyfajta múlni nem tudó s egy sosem ismert idegennel kapcsolatot létesíteni vágyó magány gesztusa ez a várakozó cigaretta; hogy ki viszi el majd, s megérzi-e a benne rejlő üzenetet - nem tudhatjuk... Nem felejtjük el továbbá - és nem utolsó sorban - a két álomi szépségű képet-árnyképet a szöveg közepébe ragasztva: egy barna, széphajú lány arcmása két szögből levéve. A két kép még így, a nyomdán át, a rossz minőségű papíron keresztül is költői szépséget sugároz: a lány - és a felvé