Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 4. szám - Várady Zoltán: Tolna vármegye közigazgatásának helyreállítása a török kiűzése után
Várady Zoltán • Tolna vármegye közigazgatásának helyreállítása... 65 A megyei közgyűlés konkrét tárgysorozata és intézkedési jogköre a rendszeres működés folyamán alakult ki. A gyűlést a királyi vagy központi hivatali leiratok, rendeletek közzétételével kezdték, először ezek végrehajtásáról döntöttek. Fontosnak tartották a különböző követjárások jelentéseinek meghallgatását, a követek elszámoltatását kiadásaikról. Rendszeresen ellenőrizték a megyei pénztárnok, a perceptor működését, a megyei pénztár állapotát. Végül az ellenvetések, tiltakozások, tiltások, a különböző magánjellegű ügyekben kiállított bizonyságlevelek átadására került sor. A résztevők legfontosabb feladata pedig a központilag Magyarországra kivetett, Tolna megyére eső adóösszeg településenkénti illetve birtokonkénti felosztása (repartitio), az ezt előkészítő vagyonfelmérés, összeírás volt. A legtöbb estben azonban a bécsi miniszteri deputáció budai albizottsága előtt történő elszámolással a fizetendő összeg irrealitását igyekeztek hangsúlyozni. A megyei közgyűlésen történt a tisztújítás, a mentességek megszavazása, az öszszeírási utasítások megfogalmazása, a katonaság ellátásának, beszállásolásának, a porciófizetésnek a szabályozása. Az ekkoriban hozott megyei jogszabályok is ezt a kört érintik leginkább, de az adóalap meghatározásán, az árak limitálásán, a munkabérek megszabásán kívül találkozunk a használható mértékek előírásával, az esküdtek fizetésének megszüntetésével, a nemesség kihirdetésének illetékfizetési kötelezettségével, illetve szankciókkal is, mint az ünnepnapokon munkát végzőknek és a jogszabályok megsértőinek büntetése. A vármegye a közgyűlés keretében érvénytelenítette pl. a Broderics volt al-ispán által használt 1696-os pecsétet, és 1699 novemberében az új megyei pecsétről kiállított szeptember 1-jei keltezésű oklevél kancelláriai díjának, 70 forintnak a kifizetéséről határozott. Az oklevél közzétételére és egyhangú elfogadására az 1700. januári közgyűlésen került sor, egyúttal a vármegye kifejezte háláját Lipót királynak s az ügyet pártoló Esterházy Pál nádornak. Tolna vármegye címerkérő levele I. Lipóthoz (A címert 1699-ben kérték, a hátlapon a május 30. megjelölés szerepel, valószínűleg ez a kancelláriába érkezés napja.)