Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 4. szám - Heilmann József: Regényváltozatok a nemzetiségi-kisebbségi sorsra
56 Üj ÜUNATÁJ • 2004. DECEMBER adatközlő, Josef Brasch szemszögéből az iskolai hétköznapokat éppúgy láttatja az olvasóval, mint történelmi tények és adatok alapján a nagypolitika iskolára gyakorolt ideológiai hatását. Jellemző epizódként szerepelteti a szerző a Basch-féle bajtársi mozgalom utolsó éveinek történetéből azt a titokzatos „sportakciót”, amelynek keretében népi német parasztfiúkat akaratuk és tudtuk ellenére külföldre vittek, és kerülő úton az SS-be soroztak. Döbbenetes hitelességgel érzékelteti Kalász, hogyan szorul egyre szőkébbre a magyarországi németség fiataljainak és férfi tagjainak nyaka körül a hurok. „Az illegális SS-toborzás már 1941 áprilisában elkezdődött a Délvidéken, s hamarosan az ország minden németek lakta vidékére kiterjedt. A toborzásnak túlságosan nagy sikere nem volt... A Volksbund adatai szerint huszonhétezer fiatal jelentkezett önként, közülük kb. húszezer megfelelt a sorozóbizottságok előtt. Ezek az adatok, a későbbi történetkutatás szerint, nemcsak 1942-re nézve, de általában eltúlzottak, s persze a megnagyobbodott Magyarországra vonatkoznak. Az SS kötelékében szolgálók, így állapítja meg a történetkutatás, főképp a Bácskából és Észak-Erdélyből verbuválódnak, a Trianon utáni Magyarországról inkább csak töredékük került ki. Az utolsó, 1944 áprilisában aláírt egyezmény (megjegyzés: Magyarország és Németország közötti egyezményről van szó) az önkéntességet egyféleképpen értelmezi: aki a német népcsoport tagja, bárhová tartozzék politikailag, a német hadseregbe - vagyis akkor már: az SS-be - köteles bevonulni. A hadkötelezettséget pedig hatvanéves korig terjesztik ki.”3 Ezen államközi egyezménynek az átlagemberre gyakorolt következményeit jól szemlélteti az a regényszövegbe emelt behívóparancs, melyet az akkor már 45 éves bácsfeketehegyi Blum Ádámnak kézbesítettek E szerint az április 14-én kelt egyezmény alapján „a mellékelt útijeggyel köteles jelentkezni az SS-ben letöltendő kötelező katonai szolgálatának teljesítése céljából ...-án 7 óráig Zomborban, az SS IX. hegyi hadtestnél.”4 Az ilyen típusú önkényes SS-sorozások döntő szerepet játszanak a hazai németség háború utáni kollektív megbüntetésében, mert „azt a súlyos felelősséget, amely alól a Volksbund fel nem menthető, igazságtalan módon kiterjesztették a magyarországi németség egészére; kollektív felelősséget támasztottak olyan tömegekkel szemben, amelyeknek nem volt más bűnük, minthogy németek voltak, mégpedig kiszolgáltatott helyzetben, amiért nem ők, hanem a ... rendszer kormányai voltak felelősök: azok politikája folytán lett úrrá fölöttük a náci »népcsoport-vezetőség«, azok kötöttek olyan egyezményeket, amelyek lehetővé tették, hogy hozzájuk férhessen az SS és nagy többségüket kényszerrel sorozhassa be.”5 Az orosz front közeledtének hatására Németország felé meginduló menekültáradat már az összeomlás előjele, és a kelet-közép-európai németség háború utáni
