Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 4. szám - Heilmann József: Regényváltozatok a nemzetiségi-kisebbségi sorsra
52 Üj DUNATÁJ • 2004. DECEMBER Heilmann József REGÉNYVÁLTOZATOK A NEMZETISÉGI-KISEBBSÉGI SORSRA* Dokumentumregény egy nemzetiség múltjáról - immár két nyelven (.Kalász Márton Tizedelőcédulák avagy Márton Kalász Dezimierungszettel) Vannak irodalmi alkotások, melyeknek létezési formája a két- esetenként a többnyelvűség révén válik teljessé. Ilyen a magyar és német nyelven egyaránt olvasható Tizedelőcédulák. Ez már a második Kalász-regény, mely a magyarországi németek sorsával és történelmével foglalkozik, s stílszerűen két nyelven olvasható. A szerző először a Téli bárány című nagyszerű regényében nyúlt ehhez a témához a 80-as években. Kalász akkor személyes emlékek alapján olvasmányos családregény formájában, tehát szépírói eszközökkel elevenítette meg a hazai németség huszadik századi megkísérlését, pokoljárását és kiengesztelődését. Az ezredforduló éveiben írói érdeklődése ismét e nehéz történelmi időszak felé fordul, ám kedves témáját ebben a második kötetben már más módon, másfajta eszközökkel közelíti meg. Krónikaszerűen és tárgyilagosan, történelmi dokumentumokat és tényszerű adatokat szövegbe emelve beszéli el a korszak történéseit adatközlőinek visszaemlékezéseivel és vallomásaival kiegészítve - tehát egyszerre hitelesen és emberközelien. A kritika leginkább dokumentum- vagy ritkábban esszéregény megjelöléssel illeti ezt a műfaji szempontból sokrétű prózát. A könyvet dokumentumregényként megjelölők elsősorban arra támaszkodhatnak, hogy a mű - a tényirodalom körébe tartozó regényműfajra jellemzően - megtörtént eseményeket dolgoz fel, valóságos embereket szerepeltet és hiteles adatgyűjtésen alapul. Ugyanakkor a németséget érintő történelmi, társadalmi események bemutatásában esszéisztikus részletek is találhatók. Ilyen például a mű világát, hangulatát megalapozó indító fejezet, mely a regény kompozíciójában meghatározó szerepet tölt be. Önmagán túlmutató, jelképes értelme által címadóvá is válik a „tizedelőcédulák” sajátos hangulatú jelentéssűrítő szóösszetétele. A visszafogott, krónikás hangnemet lépten-nyomon megszakító szubjektivebb hangvétel, a tényirodalomhoz lazán kapcsolódó, ám sokatmondó írói képzettársítások a szerző személyes állásfoglalásának, illetőleg szépírói vénájának óvatos megnyilvánulásai. Ahogy többféle regénytípus ismérvei is felfedezhetők a műben, a már említett dokumentum- és esszéregény vagy éppen a családregény, az emlékirat, a napló jellegzetességei, úgy különböző műfajú és típusú szövegekből szerveződik a könyv. A jegyzőkönyv- és kormányrendelet-részletek funkcionálisan éppúgy szerves Köszöntjük a 70 éves Kalász Mártont.
