Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 4. szám - Tverdota György: Magyar irodalom Európában - avagy a hungarológia helyzete
38 Új DUNATÁJ • 2004. DECEMBER szakadozott hálóra hasonlított. A háló legkevésbé szakadozott és legsűrűbb szövésű mégis Európában volt, noha itt is, Spanyolországban, Belgiumban, Svájcban, Norvégiában sehol nem létesült egyetemi oktatóhely. Olaszországban a számos oktatóhely fenntartásából a magyar állam kivonult. Nagy Britanniában az egyetlen londoni egyetemi oktatóhelyet felszámolták. Lényegében Portugáliában is ez történt. Amilyen mértékben a magyar felsőoktatás beletagolódik a nyugati szisztémába, a magyar állam várhatóan európai uniós vonatkozásban abban a mértékben vonja el a támogatást a meglévő oktatóhelyektől, s tekinti közvetlen egyetemközi kapcsolatok függvényének, hogyan oldják meg a hungarológiai oktatást. Nagyon jó lenne, ha a felszabaduló pénzügyi eszközöket a főhivatal arra fordítaná, hogy a világ más helyein: Izsevszkben, Sanghajban, Rio de Janeiróban, Montrealban létesítsen oktatóhelyeket és erősítse a hungarológia pozícióit. Erre azonban kevés esélyt látok. Amennyiben államközi kötelezettségvállalás nem ösztönzi az egyetemeket egyegy oktatóhely fenntartására, minden esély megvan arra, hogy a magyart (vagy a finnugort) mint kis szakot felszámolják, ahogy az iráni, a klasszika-filológia vagy a portugál szak nálunk is a megszüntetés szakadékénak szélén táncol. A kis szakok megszüntetése mellett az egyik érv az európai egység következtében könnyebbé vált, nagyobb fokú mobilitás. Miért kellene a dániai Árgusban magyar oktatóhelyre pénzt pazarolni, amikor egy magyarul megtanulni kívánó dán hallgató egy magyar egyetemen sokkal magasabb színvonalon és eredményesebben folytathat hungarológiai tanulmányokat? De még ha fenn is marad egy külföldi egyetemen a magyar lektorátus - érvelt egy alkalommal a bordeaux-i egyetem külügyi dékánhelyettese - miért kellene drága pénzen tudós szakembert alkalmazni, amikor ösztöndíjért vagy minimálbérért szívesen ellátják a feladatot pályakezdő fiatalok is? Aki magasabb szintű oktatásban kíván részesülni, iratkozzon be egy magyar egyetemre. A részletekben itt sem szeretnék elveszni. Itt a sok lehetséges ellenvetés sorolása helyett a pozitív kihívást emelem ki. Az egyetemi mobilitás, azaz a vendéghallgatói szisztéma látszik kiutat kínálni az egérfogóból. Azaz egy magyar egyetem magyar szakjának alkalmassá kellene magát tennie hungarológiai képzés biztosítására, arra, hogy angol, bolgár, portugál hungarológia szakosokat magyar irodalmi oktatásban részesítsen. Ennek a funkcióváltásnak azonban nem látom biztosítva sem az anyagi, sem a szemléleti, sem a módszertani feltételeit, de még komoly törekvést sem látok arra, hogy ez a szándék megvalósuljon. 2001 őszén, még a Széchenyi Terv keretében benyújtottunk egy pályázatot, amely azt a célt szolgálta volna, hogy felmérjük a földkerekségen, hol, milyen keretek között, kik és mennyien tanítanak és tanulnak magyarul? Ekkorra döbbentünk rá
