Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 3. szám - Hegedűs Krisztina: Jogi kultúrák a III. évezred küszöbén
Hegedűs Krisztina • Jogi kultúrák a III. évezred küszöbén 67 Észtországban - 1918-ban nyerte el függetlenségét Oroszországtól - többszöri próbálkozás után sem került sor magánjogi kódex megalkotására, annak ellenére, hogy a tervezetek készítésekor - többek között - alapul vették a BGB, a svájci ZBG, a Code Civile, a lengyel magánjogi törvénytervezeteket, sőt még a magyar 1928-as magánjogi törvényjavaslatot is. A két világháború között a magánjog forrása a Liv, Est und Curlandisches Privatrecht volt, melyet II. Sándor cár uralkodása idején, 1865- ben léptettek hatályba. AII. világháború után Észtország a Szovjetunió része lett, és a jogi viszonyokban, ügyekben a szovjet-orosz polgári törvénykönyv vált irányadóvá. 1991-ben Észtország ismét független állam lett. Az önállóság magával hozta a magánjog újrakodifikálásának igényét, így a II. Sándor cár neve által fémjelzett polgári jogi kódex visszaállítása nem történt meg, bár elvei és bizonyos elemei ma is jogforrásnak számítanak. Az észt magánjog kodifikálásánál a szerkesztők a BGB, a ZBG, az új holland polgári törvénykönyv rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett felhasználták a francia és a dán polgári jogi törvényhozás elemeit is, s nagy figyelemmel voltak arra, hogy a megalkotott szabályok, és az Unió jogalkotása között harmónia legyen. A Szovjetunióhoz csatolást követően Lettországban is a szovjet polgári törvénykönyvet alkalmazták, majd 1964-ben született meg a lett polgári kódex, melynek érdekessége az volt, hogy a szovjet jog által nem ismert jogintézményeket - mint például a megbízás nélküli ügyvitel - a római jog mintájára szabályozták. A függetlensége elnyerése után ez a polgári törvénykönyv ismét életre kelt, s jelenleg is hatályban van. Litvánia a 18. századtól az orosz magánjogot alkalmazta, majd a II. világháborút követően - hasonlóan a másik két balti államhoz -, a függetlensége elvesztése után itt is a szovjet polgári kódex bevezetésére került sor. 1964-ben megszületett a litván polgári törvénykönyv, melyet 1991 után átfogóan módosítottak, sőt egyes jogintézményeket külön törvények is szabályoznak. A végleges változat 2001. július 1-jén lépett hatályba, mely erős római jogi hatást tükröz, bár a kodifikációs munkálatok során felhasználták a BGB, a Code Civile, az új holland polgári törvénykönyv valamint az 1942-es olasz polgári törvénykönyv jogtechnikai megoldásait is. A politikai kultúra egy adott ország lakosainak politikai tudatát, felfogását jelenti, és mint olyan, folyamatos kölcsönhatásban él a politikai rendszerrel. Közismert tény, hogy az Európai Unió tagországai politikai kultúrájukat tekintve eltérnek egymástól, de tény az is, hogy nemcsak az országok között van különbség a politikai
