Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 2. szám - Nédli Balázs: Rudolf Nissen: Egy sebész emlékei
Nédli Balázs • Rudolf Nissen: Egy sebész emlékei 75 „Breslauban egy táviratot találtam, amely Budapestre hívott egy operáció miatt. A pácienst egy évvel ezelőtt láttam, és már akkoriban operációt tanácsoltam neki. Állapota mostanra akutan veszélyessé vált. Az operatőr kiválasztásának kérdésében politikai vitára került sor. A légkör, amelyben a beavatkozást el kellett végezni, nagyon is feszült volt. Hogy némiképp szokott körülmények között operálhassak, megkértem a török oktatási minisztériumot, küldjék el hozzám Irmgard nővért a szükséges eszközökkel Budapestre. Ez történt. A pácienst szörnyen megváltozva, erősen lefogyva találtam. Nagy megkönnyebbülés volt, hogy Winternitz, egy budapesti kórház sebészeti főorvosa felajánlotta, hogy asszisztál. Undorodott az intrikáktól, amelyeket magyar kollégái rendeztek a sajnálatra méltó páciens körül. Helyzetének tekintélye és szakmai tudása által nagyban hozzájárult, hogy a műtőben minden simán ment. Az operáció befejezése után először éreztem magam igazán betegnek. A páciens még három éven keresztül egy bizonyos mértékig panaszmentes életet élt, sőt, képes volt rádióbeszédeket és előadásokat tartani. 1942-ben halt meg. Megírta és megjelentette élményeit a műtétről és az utólagos sugárkezelésről. Ezért beszélhetek itt szabadon betegségének egyes vonatkozásairól. Az operációt követő napon Horthy admirális, Magyarország kormányzója hívott meg, hogy jelentést tegyek. Jelen volt gróf Teleki. Ő később miniszterelnök lett; 1941- ben öngyilkosságot követett el. A beszélgetés főképp páciensem körül forgott, akiről azt mondják, hogy egy, az egész világon csodált költő lehetett volna, ha nem olyan nyelven írna, amely a világnak ismeretlen. Horthy végzete az volt, hogy 1938-ban közreműködött Csehszlovákia felosztásában; az ország keleti csücskét, (Kárpát-Ukrajnát) Magyarországhoz csapták. Egy hírhedt levelében köszönetét mondott Hitlernek a nagyvonalú ajándékért, és klasszikus náci-modorban megígérte, hogy majd egy határincidenst rendeznek, amelyet aztán a megígért területre történő bevonulás követhet. Azon a napon, amelyet a zavaros ügyletre kiszemeltek, kiderült, hogy az incidensre még csak szükség sincs; a bevonulás zavargások nélkül ment végbe. Horthynak később súlyosan meg kellett szenvednie: amikor 1944-ben át akarta adni az országot a közeledő oroszoknak, Hitler utasítására Mussolini „megszabadítója”, (0. Skorzeny) német őrizetbe rabolta. A háború vége után engedélyt kapott a szövetségesektől, hogy Portugáliába menjen. Ott diktálta le emlékeit egy titkárnőnek, E. Langer asszonynak, aki szülővárosomból származik, és akinek leánytestvérével barátságban voltam.”12 Nissen „adatai” több esetben pontatlanok, közlései ugyanakkor problémásak is. A műtét kronológiáját a megmaradt források alapján könnyen rekonstruálhatjuk. A
