Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 2. szám - Nédli Balázs: Rudolf Nissen: Egy sebész emlékei
76 Űj Dunatáj • 2004. JÚNIUS professzor először 1937. szeptember 11-én járt Babits Mihálynál, tehát öt hónappal, és nem „egy évvel” a műtét előtt, mint emlékiratában állítja. A költő 1941-ben hunyt el, és nem 1942-ben. Egy az események után harminc évvel készülő emlékirattól viszont aligha várhatjuk el, hogy napra pontos adatokat tartalmazzon. A tanár 1938. február elején érkezett másodszor Magyarországra. Február 8- án konzíliumot tartott a magyar orvosokkal. A műtétre február 10-én került sor. A professzor 13-án reggel utazott el vonattal Budapestről.13 Az emlékirat szerint „az operációt követő napon”, tehát 1938. február 11-én, pénteken került sor a Horthy Miklóssal való találkozásra. Ez az állítás több szempontból is kétségbe vonható, ugyanis az emlékiraton kívül semmilyen egyéb forrásból nem bizonyítható. Levéltárakban Nissen magyarországi tartózkodásával kapcsolatban semmilyen adatot nem sikerült felkutatnunk, ugyanakkor majdnem minden korabeli napilapban fellelhető hosszabb-rövidebb, pontosabb-pontatlanabb tudósítás magáról a műtétről. Az Est 1938. január 23-i számában olvasható egy január 22-i isztambuli tudósítás arról, hogy a török egyetemi tanács, (illetve az oktatási minisztérium, mint Nissen felettes szerve) engedélyt adott a tanárnak a magyarországi útra. Nyilvánosságot kapott az a tény is, hogy mindez magyar miniszteri szintű közreműködéssel történt. Egy napilap sem említi a továbbiakban azt, hogy a Magyarországon tartózkodó professzor meglátogatta volna a kormányzót. Minden napilap részletesen foglalkozik viszont Horthy Miklós és Kánya Kálmán külügyminiszter lengyelországi útjával. A magyar küldöttség 1938. február 4-én indult és február 10-én, tehát a műtét napjának délutánján érkezett vissza a Keleti pályaudvarra. Kronológiailag tehát lehetséges volt a találkozás. Vizsgáljuk most tovább az emlékirat szövegét! Nissen egy Horthy által Hitlernek írt köszönőlevelet említ, amelyben Horthy egy határincidens megrendezését ígéri. A bekezdés alapján nem lehet eldönteni, hogy pontosan melyik történelmi eseményeket sorolja 1938-hoz. Tudjuk, hogy 1938 augusztusában Hitler tárgyalt a magyar vezetéssel Csehszlovákia felosztásáról, sőt azt akarta, hogy Magyarország vállalja a provokátor szerepét. A magyar vezetés ezt elutasította, hiszen 1938. augusztus 23- án hazánk és a Kisantant államai aláírtak egy előzetes megállapodást, amely szerint Magyarország lemond az erőszakos revízióról, és a Kisantant államai elismerik a magyar állam fegyverkezési egyenjogúságát. Kárpát-Ukrajna elfoglalása viszont már 1939 márciusában történt német beleegyezéssel.14 Hogy Nissen Horthy melyik levelére gondolhatott, az kideríthetetlen. Úgy tűnik, mintha az emlékirat írója előtt összefolynának az események. Ez teljesen érthető, hiszen a professzor 1938 nyarán valószínűleg azzal volt elfoglalva,
