Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 2. szám - Tüskés Tibor: Naplójegyzetek, esszék Mészöly Miklós műhelyében
62 Üj Dunatáj • 2004. JÚNIUS Talán itt kell megemlíteni, hogy Mészöly Miklós az önkommentárt, az önértelmezést más művével kapcsolatban sem utasította el. A Bunker című dráma élén olvasható mintegy tizenkét nyomtatott sornyi szöveg valójában az előadással kapcsolatos, a rendező számára megfogalmazott írói igény. Saulus című, 1968-ban megjelent regényéhez pedig két (a könyvben nem közölt) előszót is írt, melyet 1980- ban publikált. 3.2 „Az esszé műfaja, önkifejezési változata előbb halk kísérletként egészíti ki Mészöly Miklós szépprózai életművét, majd a hatvanas és a hetvenes években ez a szólam fölerősödik, önállósul, már-már a rangegyenlőség jegyében dúsítja és árnyalja a novellákban, regényekben megfogalmazott vagy sugallt mondandót, világképet”- írja Csűrös Miklós A tágasság pátosza című, az esszéíró Mészöly Miklósról szóló tanulmányában. Az esszéíró „szólam” fölerősödése, önállósulása és állandó jelenléte a levelezésben is nyomon követhező. A tanulmányírás igényét valaminek a hiánya éppúgy kiválthatja nála, mint egy hallott hír, egy olvasott könyv, egy látott film. - Hiányzik irodalmunkból a bölcseleti gondolkodás? Nosza, írjunk filozófiát - mondja Mészöly Miklós. „Amúgy: ...egy szokatlan kis »Filozófia« (csupa egymásra sorjázó kérdésből kerekedne ki) - efélékkel lassítom az időt.” (1964. márc. 29.) Az új filozófiai traktátus azonban, sajnos, nem készül el. - N. Sz. Hruscsov, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára írókkal, művészekkel találkozik, beszédet mond, és a beszéd megjelenik az Élet és Irodalomban, éppen akkor, amikor Mészöly Miklós Az ablakmosó című drámáját letiltják a Miskolci Nemzeti Színházban. Nosza, az írónak is kedve támad a modernizmusról töprengeni, és Modernizmus és technika címmel cikket ír a miskolci folyóiratba. „A Napjaink belőlem is kiszorított egy kis cikket - hát, amennyire tudtam, igyekeztem ellensúlyozni Hruscsov apánk vélekedését a modernizmusról...” (1963. ápr. 5.) - Kezébe kerül Herman Melville amerikai író híres regénye, a Moby Dick, a fehér bálna, megragadja a mű, a levél címzettjét is elolvasására buzdítja, s szeretne írni a könyvről. „Különben volt egy nagy - elkésett - könyvélményem: Melville Moby Dick-je. Páratlan remekmű. Ismered? Feltétlenül olvasd el. Még írni is volna kedvem róla. Majd egyszer.” (1963. ápr. 16.) - Megnézi Peter Fleischmann német filmrendező 1969-ben készített első játékfilmjét, a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországbant, levelében azonnal megosztja élményét, és A kiközösítés ürügyei címmel hosszú tanulmányt, „meditációt” ír a filmről. „Apropos: ha lekerül hozzátok a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban c. film- feltétlenül nézd meg! Engem nagyon megfogott - egy majd 25 oldalas tanulmányféleséget írtam róla - ürügyén - a Filmkultúra köv. számába. Ha kezedbe kerül, - májusban - kukkants bele.)” (1970. márc. 25.)
