Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 1. szám - Pardi Anna: Vers (Gyertyafény egyidejűségek)
Pardi Anna • Vers 11 3. Rideg hálóterem legszélső ágyán pokrócba rejtett gyertya világánál körmöl vézna fiú, szomorujátékot a szomoruéletről, szabadságszomj hét igaz tőrével a szív körül. Friedrich Schillernek két kábítószere van; a mész és a munka. Dohány helyett a meszet kaparja a falról, azt szippangatva stimulánsként nagy, lázongó, lelki fájdalmaiban, az Akadémia tanintézet hallgatójaként. Lelkész akart lenni, s íme, most a Haramiákat alkotja, a megnyomorított egzisztenciák titkos ügynökeként, azaz művészként. Kari Eugén, aki Schillernek csak a kabátszárnyát engedte megcsókolni, aki elvárta, hogy alattvalói kabátszárnyánál ne szárnyaljanak feljebb, rég sírjában porlad, mig Schiller ódájára az alacsony sorból magát felküzdő Európa tervez minden nemzetnek szabadságot, jövendőt.
