Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 4. szám - Tóth Máté: Gino Sirola magyar antológiái a Babits levelezés tükrében
HÉPHAISZTOSZ Anyám az égből ledobott, az ebszem, mert csúf valék és szégyenére sánta; teljes egész nap, teljes éjjel estem mint hullócsillag, a nagy Óceánba. Ott meddő habtól ázott csonka testem Eurynomé, az óceáni lányka s Thetisz, az ezüstlábú asszonyisten bevitték a zöld, márványos karámba, ahol Próteusz őrzi néma nyáját s hol a zöld éjben lángom lett a lámpa, ott készítettem kezem sok csodáját, gyöngyvirág-függőt s csattot, görbe láncra, míg nagy halak suhantak el köröttem, s zúgott az örök óceán fölöttem. A költészettipológiának egyik hagyományos osztályozása szerint megkülönböztetünk alanyi és tárgyias költészetet, másképpen szólva szubjektív és objektív lírát. Az alanyi költészetet a lírai én közvetlen élmény kifejezése jellemzi, benne a költői én közvetlenül lép elénk, közvetlen szövegezésben adja elő érzelmeit, gondolatait. Ennek a költészet- illetve költőtípusnak a modern magyar irodalomban Ady Endre az egyik reprezentatív képviselője. Költészetének alapvető vonása szecessziós-szimbolista jellegű, közvetlen önfeltárulkozása. A tárgyias költészet a közvetlen, a szubjektív megszólalás helyett az objektívebb, személytelenebb kifejezésmódra törekvő alkotók módszere. A lírai tartalom tárgy vagy természeti jelenség leírása, történetmondás vagy egy személy drámai monológjának közvetítésével, többletjelentésének értelmezése során bontakozik ki az olvasó számára. Természetesen a tárgyias költő sem tagadja a lírai személyiséget és személyességet, de az alanyi költőnél tartózkodóbb, szívesen rejtőzködik történelmi, mitológiai vagy bibliai alak álarca mögé, amikor versében önmagáról vall. Ilyen költő jellemzően a huszadik századi magyar költészet másik óriása, Babits Mihály, akinél gyakori jelenség, hogy első személyben mondja el valaki másnak, egy harmadik személynek érzéseit, gondolatait. A fiatal Babits művei között számos ilyen „álarcos” vagy „szerepjátszó” verset találunk, melyekben költői léthelyzetének értelmezését ezzel a tárgyiasított módszerrel végzi. Ilyen fiatalkori műve fent idézett verse, melyben - Héphaisztosz mitológiai alakja mögé rejtőzve, az 2
