Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 4. szám - Pappa Zoltán János: Török Sophie naptára 1921-1941

Papp Zoltán jános • Török Sophie naptára 1921-1941

37

ház az Előhegyen, ha csak a veranda híres falára gondolunk, képzelhetjük, a nagyszerű pihenés helyére is hány kedves barát, ismerős zarándokolt el. Az ő magányuk inkább társtalanság, mint elhagyatottság. Ugyanakkor kettejük között is munkált valami ősi és alapvető lelki és szellemi megnemértés.

„Mi volt Mihály Ilonkának? - teszi fel a kérdést Koháryx - ...megváltás a reménytelenségből, a céltalanságból. A kétlábon járó emberi ideál [...]. Az élet gerince, ami tartást ad a többi testrésznek, a gyengébbeknek, a kevésbé szilárdaknak is. És mi volt Ilonka Mihálynak? [...] féltés tárgya. [...] Érdekeinek szenvedélyes védelmezője. A szakmabeli, akivel a munkát születése közben meg lehet beszélni.”

Török Sophie 1926 decemberében adott interjújában a következőket mondja: „Mondhatom, hogy nem valami élvezetes dolog költő feleségének lenni, és én Babits Mihálynak - a költőnek vagyok a felesége. Nemcsak a felesége, adminisztrátora, pénzügyminisztere, titkára s mindene, amire egy - praktikus életet nem értő - embernek szüksége van.”XI Hogy mennyire volt megbízható adminisztrátor, azt igazolva láthatjuk a naptárakat lapozgatva...

Török Sophie naptárának műfajjellegzetességei, irodalomtörténeti jelentősége, KRITIKAI KIADÁSÁNAK KÖNYVTERVE

A naptár (kalendárium) az egyes napokhoz írt rövid, kurta kommentár. Műfaját a mindennapi használat határozza meg: programok, események, elintéznivalók előjegyzésére való. Ezért van, hogy utólag ritkán kerül bele valami, tudniillik az élet segédeszköze, nem a lélek megjelenési formája.

Török Sophie személyes naptárait meglehetős szorgalommal vezette. A hagyatékbanTM az 1911-es évtől kezdődően találhatók ún. előjegyzési naptárak, az utolsó 1945-ös. Ezek általában a naptár fentebb összegzett sajátságait viselik magukon. A legtöbb bejegyzés szűkszavú, címszószerü, egy-egy esemény jelzése csak - minden személyes, jellemző vagy értékelő mozzanat nélkül: többnyire egy-egy szó (emberek, társaságok, kávéházak, mozik, intézmények, helységek nevei) vagy hiányos mondat. Ott azonban, ahol szöveges bejegyzések ékeskednek benne, a naplóírás jellegét veszi magára.

Török Sophie tulajdonképpeni naplót sosem vezetett, feljegyzéseit, melyek önéletrajzi indíttatásúak, utólag írta, és tette naplószerűvé. Ezekben sajátos logikával, rengeteg önreflexióval tarkítva - olykor mentegetőzve, elképzelt vádaknak megfelelve - beszéli el egy-egy fontosabb esemény: a házasságkötés, az első szekszárdi látoga-