Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 4. szám - Pappa Zoltán János: Török Sophie naptára 1921-1941

38

Üj DUNATÁJ • 2003. DECEMBER

tás apró történéseit, s ezeknek reá tett benyomásait. írásai ilyen értelemben leginkább az emlékiratnak lehetnének (egy-egy személyesebb eseményre vonatkozó) változatai. Szervezőelvük az emlékezés logikája. Ide tartozik a többször idézett Naplóm 1921-ből, az Első szekszárdi utamróF11 című írások, illetve egy kiadatlan töredék Babits betegágya mellől: [Rosszul nézek ki!].xw

Török Sophie naptárának irodalomtörténeti jelentőségét az adja, hogy betekintést nyújt Babitsosai való közös életének hétköznapjaiba. A szűkszavú bejegyzésekkel egy házasság története íródik meg: Török Sophie naptára a közös élet kronológiája. A már idézett orgia-nap, eljegyzés, nász, esküvő, a szerelmi együttlétek (és a félrelépések is), a rokoni vizitek mind jelezve vannak; még az olyannyira titkolni vágyott örökbefogadás kellemetlen részletei is kiolvashatók a naptárakból.3" Noha a szubjektivitás torzító jegyeit viseli magán, dokumentatív értéke mégis felbecsülhetetlen.

Ami pedig a Babits-filológiát illeti, adalékokkal szolgál Babits Mihály műveinek datálásához, keletkezéstörténetéhez. Árnyalja képünket Babitsról, az irodalomszervezőről. A Nyugat, a Baumgarten Alapítvány történetének számos fontos eseményét rögzíti a naptár. Közszereplései - szerzői, felolvasói estek, rádiófelolvasások, irodalmi társaságok székfoglalói, ülései, rendezvényei - gondosan fel vannak itt tüntetve. Azonkívül Babits kapcsolattörténeti indexeként is kiválóan használható ez a naptár: megtudhatjuk hol, mikor, milyen ügyben találkozott pályatársakkal, politikusokkal, hivatali emberekkel, barátokkal, ismerősökkel. Nyomon követhető, mikor és hogyan kezdődik, alakul és ér véget egy-egy kapcsolat.

A legteljesebben azonban életrajzi ismereteinket gazdagítja. Mikor, milyen betegség kényszerítette ágyba, hogyan alakult halálos betegségének szomorú története, ki, mikor vizsgálta, mit mondott; Babits hogyan viselkedett, mit érzett. Nagyon tanulságos egybevetést kínálnak az utolsó évek naptárbejegyzései a már megjelent Beszélgetőfüzetekkeixvl Hogy szabadidejében mit csinált (síelt is, csónakázott is), milyen gyakran járt kávéházba, moziba, milyen filmeket szeretett - megtudhatjuk a naptárból. Hogy hogyan alakult az esztergomi nyárilak története - ugyancsak érdekes olvasata lehet ennek a dokumentumnak. Nem kevésbé érdekes stúdium lenne megnézni, mi nem került bele, mi maradt ki a naptárból. Babits halála azzal, hogy ilyen „üres hely” lett, itt, a naptár szövegvilágában nyert sajátos jelentést.

Török Sophie naptára kiadatlan. Csak részletek, bizonyos szempontú, szűk szemelvények láttak belőle napvilágot.

Az, hogy a naptárakat fentebb részletezett irodalomtörténeti jelentőségük inkább Babitshoz kapcsolják, indokolja, hogy csak a Babitscsal együtt töltött évek naptárai jelenjenek meg teljes szöveggel. Az 1942-es évtől pedig függelékként olyan