Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 4. szám - Czeizel Endre: A gyermektelenség átka
Czeizel Endre • A gyermektelenség átka 27 Czeizel Endre A GYERMEKTELENSÉG ÁTKA* Közismert, hogy Babits Mihálynak és feleségének Tanner Ilonának, költői nevén Török Sophie-nak nem lehetett gyermekük, ezért örökbefogadtak egy kislányt, Ildikót.1 Török Sophie naptárának adatai egyedülálló lehetőséget kínálnak e szomorú történet részleteinek a feltárására.2 Tanner Ilona - egoista természete miatt - nem nagyon szerette a gyerekeket, sőt az anyákon: a „terhes és szoptatós nőstényeken” még gúnyolódott is. „Hol szégyellte, hol örült neki, hogy szívéből ennyire hiányoznak a legősibb anyaösztönök”. Házasságkötésük után azután „valami szelíd beleegyezéssel gondolt... a saját gyerekére.” De a terhesség csak nem következett be, így „hónapról hónapra csalódva a legkeservesebb megrázkódtatásokat kellett elviselnie, és úgy sírt ilyenkor, mint aki meghalt gyermekét siratja...” Ráadásul a rokonok és barátok jóindulatú, de tapintatlan kérdése Na, még mindig nincs gyerek?”3 is mélyen sértette. Az egyre inkább, már szinte eszelősen várt fogantatás elmaradásának az oka, Tanner Ilonának a korábbi abortusza miatt kialakult kétoldali petevezeték-elzáródása lehetett. Ők azonban kezdetben ezt nem tudták, és mindent megtettek a gyermekáldás elérése érdekében. így válnak érthetővé a feleség naptárának sajátos bejegyzései: ugyanis 1921-től mind a havivérzéseinek jelentkezését, mind a szeretkezéseik napjait jelezte egészen 1928-ig. Mindez orvosi szempontból tanulságos. Az adatokból kiderül, hogy a havivérzései lényegében szabályos időben, általában 25-27 naponként jelentkeztek. Egy alkalommal még ébredési hőmérsékleti görbéjének értékeit is közölte. Sajnos nem koncentrált a reggeli ébredés utáni időszakra, és valószínűleg a szokásos módon, hónaljban mérte hőmérsékletét. (A tüszőrepedés-petetermelés idejének meghatározására az ébredéskor a szájban, nyelv alatti 5 perces mérés a legalkalmasabb.) Mégis, mindezek alapján állítható, a petefészek hormonműködése nem mutatott kóros elváltozást. Szeretkezéseik feljegyzett havi átlagos száma a vizsgált időszakban a következőképpen alakult: 1922-ben 7,8,1923-ban 5,2,1924-ben 2,7,1925-ben 2,3, 1926-ban 1,4, 1927-ben 1,3. E gyakoriságot legalább öt tényező befolyásolhatta: a kapcsolat újdonsága és a kívánt gyermekáldás, individuális nemi aktivitásuk, a más irányú elfoglaltság (ha Babits Mihály nagy munkában volt, ez a szám alacsonyabb, míg ha nyaraltak vagy külföldön voltak, jóval nagyobb), végül és döntően a beteg* Részlet CZEIZEL Endre, Babits Mihály családfájának (rokonságának) és szerelmi-családi életének elemzése című tanulmányából, mely 2004-ben az Akadémiai Kiadó „... kínok és álmok közt...". Czeizel Endre, Gyenes György, Harmati Lídia, Németh Attila, Rihmer Zoltán, Sipos Lajos, Szállási Árpád Babitsról című kötetben jelenik meg.
