Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 1. szám - Gyurkóczi Kinga - Varga Katalin - Földiák János - Vucskics Péter: A legvidámabb barakk avagy a gulyáskommunizmus az ezredfordulón
24 Gyurkóczi - Varga - Földiák - Vucskics nek, nem is tudnának másutt élni. Pedig nem egyszerű itt az élet. A buszjáratokkal is sok a gond, meg Környére is nehéz bejutni. Csak reggel megy egy busz, meg délután négykor. Egyébként az ember mehet körbe, Tatabánya felé. És, tudod, az orvos is, meg a hivatalok is Környén vannak. A bolt, ahol az ember rendesen be tud vásárolni, meg Tatabányán. Az itteni boltról inkább ne is beszéljünk.” A telepi fiataloknak azonban más elfoglaltságot kell keresniük. És ez nem is olyan egyszerű dolog, ismerve a telep által nyújtott lehetőségeket. A falu egyik ékessége, színfoltja az agyontunningolt égszínkék Skoda 120-as, melynek tulajdonosa Öcsi, az egyik helybeli fiatal. Autóra és tulajdonosára jellemző, hogy idejük nagy részét együtt töltik, s ez nem annak köszönhető, hogy az autó - ahogy gazdája - lassan túl van a második ikszen is. Az évek során addig-addig alakítgatta a gépmatuzsálemet tulajdonosa, hogy mára már a környék legfeltűnőbb járművei közé tartozik. Az autó rendben tartását, és folyamatos szépítgetését, ha teheti, Környebánya fő utcáján végzi, ahol percenként köszönheti meg - gyönyörű járműve nevében is - lakótársai bókjait. Ezt a felbonthatatlan egységet, szerelmet csak néha tudja megbontani egy-egy barátnő, akit a Skoda engedelmesen befogad, de mindig visszatérnek egymáshoz. Öcsinek mindig az autó tunningolás volt a kedvenc elfoglaltsága. Amikor a szülei választás elé állították, hogy az érettségijét vagy az első autóját fizessék ki, akkor is a kimustrált Fiat 500-ast választotta, hogy aztán hónapok alatt rendbe hozhassa, majd eladhassa. Sok autója volt már, de a 120-as már évek óta állandó társa. Ez érthető, már csak azért is, mert „társügyben” a többi falubeli fiatal sincs túl könnyű helyzetben. A visszahúzódóbbak, a „kevésbé kalandorok” pedig még rosszabban. Tatabánya környékén nem presztízs manapság környebányai fiúval, lánnyal járni, annak ellenére, hogy ez nem volt mindig így. Valaha híresek voltak a környebányai bálok, az egész környékről érkeztek fiatalok leánynézőbe, leánykérőbe. Manapság azonban, be kell menni Tatabányára, Környére, ha egy helybeli fiatal ismerkedni akar. De nemcsak ezekkel a problémákkal kell szembe nézniük a felnövekvő és a félig felnőtt, új generációnak. A most felnőttkorba lépők a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás legnehezebb idejében voltak pályaválasztás előtt álló gyermekek. Nem tudták, melyik lesz majd piacképes szakma, és melyik nem. Ekkor vezették be a komoly felvételi vizsgákat a középiskolákban. Szüleik anyagi helyzete nehezebbre fordult. Talán ezeknek lehet a következménye, hogy a környebányai fiatalok képzetsége igen alacsony. Érettségit csak a helyi képviselő fia tett, bár ő is olyan szakmát választott, amiben nem tud elhelyezkedni.
