Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 2. szám - Ujlaky István: Nagy Imre és Alexander Dubcek

Utlaky István • Nagy Imre és Alexander DubCek

41

akiket később reformkommunistáknak neveznek. Akik felismerik: pártjuk bűnöket követett el saját nemzete és saját kommunista eszméi ellen. így mindkét eseménysor „az önkritika grandiózus megnyilvánulásaként” (Fehér-Heller) indul, ámde olyan népi mozgalommá válik, amellyel elindítói maguk sem számoltak. Végül: mindkét történés sorsát meghatározza a külpolitikai helyzet, a Szovjetuniótól való függés, a Nyugat passzivitása, a „kétpólusú világrend” logikája, beleértve egy harmadik világháborútól való félelmet és ezért mindenek fölötti (így erkölcsi elvek és napi politikai érdekek feletti) békevágyat is.

De jelentősek a különbségek is. 1956 radikális és dinamikus forradalom, szabadságharc, harmadikutas népfelkelés. Ezzel szemben 1968 a párton belül és a párt által végrehajtott (sokszor inkább csak megkezdett) reformok sora. Hazánkban a kommunista párt órák alatt összeomlott - Csehszlovákiában az események élére állt. Nálunk a forradalmat nem előzte meg „reformkor” (ellentétben akár saját 1848-as történetünkkel) Csehszlovákiában viszont a megelőző 4 év óvatos reformjai folytatódtak, néhány ponton radikálisabb formát öltve. 1956 azt üzente a világnak, hogy a Szovjetunió Sztálin halála után sem tűri a szovjet modelltől eltérő szocializmus kialakítását és a politikai függetlenedést. 1968 azt üzente, hogy a magyar 56-hoz képest szerényebb és mérsékeltebb, és igen óvatosan bevezetett változások is meghaladják Moszkva tűrőképességét. Igaz, amennyivel radikálisabb volt 56, mint 68, annyival volt toleránsabb Hruscsov, mint Brezsnyev: a célok és lehetőségek közötti „relatív távolság” maradt nagyjából változatlan.

2.

Gondolt már arra, kedves olvasó, milyen fontos a történelemben az események időbeli léptéke, a rendelkezésre álló időtartam hossza? 1956. október 23. és november 4. között szűk 12 nap telt el. Gondoljuk végig egy pillanatra, mi történt volna, ha a Rákóczi-szabadságharcot 12 nap után leverik? Nem lett volna magyar pénzverés, sem a magyar történelem első újságja, Rákóczi persze nem lett volna „vezérlő fejedelem” és nem lett volna trónfosztás sem. Mi történt volna, ha az 1848-as forradalmat 12 nap után leverik? Bizony, nem lett volna sem jobbágyfelszabadítás, sem felelős magyar kormány, sem népképviseleti országgyűlés, sem törvény a sajtószabadságról. Mi lett volna, ha az 1917-es nagy októberi forradalmat 12 nap után leverik? Még államosítás és nők egyenjogúsága sem lett volna, sem pedig kilépés a világháborúból és különbéke, sem a cári család legyilkolása, sem az alkotmányozó gyűlés szétkergetése, sem polgárháború, sem intervenció. A