Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 2. szám - Merényi Annamária: Tükrötske és Üvegtáblátska

Merényi Annamária • Tükrötske és Üvegtáblátska

29

című szövege, melyben a latin és idegen nyelvű oktatás ellen szólt. Részletesen elemezte a deák stúdiumoknak az alap-, közép- és felsőfokú oktatásban betöltött szerepét, s az anyanyelvi tanítás fontosságát az alábbi gondolatsorban összegezte: „Magyarnak lehetetlen Deákúl gondolkodni... Azólta, meg kell vallani, nyelve örök zavarban van, ’s megesik gyakran, hogy magát tisztán, sem Magyarúl, sem Deákúl nem tudván kifejezni.”18 Egyházi beszédei közül kiemelkedik az Oröm-innepipredikátzió című, melyet Ferdinánd magyar királlyá történő koronázásának alkalmából készített. A kis terjedelmű korpusz fontos darabjai az Ungvárnémetihez intézett gúnyiratok, melyek megjelenésükkor komoly visszhangot keltettek.

Ungvárnémeti és Terhes életművében a biográfiai adatok részbeni egyezése mellett más közös vonásokat is fellelhetünk: a két poéta lelkes híve és hűséges levelezőtársa volt Kazinczy Ferencnek. Mindketten kiválóan verseltek idegen nyelven - Terhes héber epigrammákat szerkesztett az Üvegtáblácska végére, Ungvárnémeti második kötetében minden egyes költemény magyar és görög nyelven is olvasható, sőt vallomásai szerint a görög változatot gyakorta előbb készítette el, s verseikkel utóbb a külföldi kritikusok elismerését is kivívták.19 Flórián apológjait mindkét író átültette magyarra: Ungvárnémeti a Versei kötetben tette közzé rímtelen, mértékes fordításait, Terhes pedig a Tükröcske mellékleteként közölte rímes magyarításait. Mindkét poéta feldolgozta a magyar történelem első szakaszából Árpád történetét: Ungvárnémeti a Vénez-kötetében egy románcot (Árpád, és Zalán) publikált, Terhes pedig Magyar Arpádiás.. ,211 címmel 1818-ban bocsátotta közre alexandrinokban írt munkáját.

2. A VITA LÉPCSŐI

A gyér szakirodalom olyan pontatlanul „intézi el” a két volt sárospataki diák harcát, hogy szükségesnek mutatkozik a polémia stációinak felelevenítése. Terhes Sámuel 1811-ben - mint már említettük korábban is - Ziza, vagy az én tüzem címmel rímes formájú szerelmes énekeket adott ki, s e művet illetően Horváth János erős Csokonai-hatásról beszél.21 Valójában e dalgyűjtemény Ungvárnémeti Sárospatakon összeállított és szerzett Afozz-kötetével - melynek kéziratos másolatát néhány esztendővel ezelőtt Csikós Zsuzsa és Fáy Zoltán találta meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban - körülbelül egy időben és hasonló örökségből született. Ungvárnémeti korai költészetét Kazinczy és a baráti kör előtt mindig is elhallgatta, így nem véletlen, hogy 1816-os könyvének megjelenésekor a már a neoklasszika stíluseszményét valló poéta csipkelődő megjegyzéseket tett a Ziza Csokonai-típusú