Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 2. szám - Merényi Annamária: Tükrötske és Üvegtáblátska
28 Ú[ Dunatát • 2003 túnius mányaikat, majd a Sárospataki Református Kollégium partikuláris iskola-hálózatába tartozó Miskolci Gimnáziumban folytatták stúdiumaikat. Míg azonban a saját kézzel írt beiratkozási jegyzék szerint Terhes már 16 esztendősen, azaz 1799- ben átiratkozott a pataki tógátusi képzésre," s 1809 tavaszán ott szentelték református lelkésszé, addig Ungvárnémeti csupán az 1808 és 1810 közti időszakot töltötte a neves intézmény falai közt14 (vagyis Terhes 1809. április 24-én történt felavatásán vélhetően rész vett), majd a papi pályáról lemondva először Eperjesre, aztán pedig a Pesti és a Bécsi Universitas Orvosi Fakultására távozott, s utóbbi városban 32 esztendősen utolsó szigorlata előtt titokzatos körülmények közt hunyt el. Terhes a diploma megszerzése után egyházi szolgálatot teljesített: 1809-ben tábori lelkészként dolgozott, majd Nagyfaluban és Pelsőcön prédikált, előbbi helyen írta meg sértő hangú, Ungvárnémeti ellen szóló gúnyiratait, s ebben a periódusban vette fel levélben a kapcsolatot Kazinczy Ferenccel, majd utóbb Dessewffyjózseffel és Tompa Mihállyal is összeköttetésbe került. 1827-ben Kassára helyezték át, azt követően (1836-tól) Rimaszombaton tevékenykedett. Életének utolsó szakaszában, 1846-tól 1863-ban bekövetkezett haláláig a gömöri egyházmegyének előbb ülnöke, majd aktív, 1859-től pedig nyugalmazott esperese volt. Ötven esztendős papságát híveinek társaságában ugyanazon esztendő tavaszán fényes külsőségek közt ünnepelte, melynek lefolyásáról a Hölgyfutár 1859-es évfolyamának május 19-én megjelent számában részletes leírás olvasható. Haláráról a Vasárnapi Újság tárcaírója így emlékezett meg: „Három fi- s 5 leánygyermeket hagyott hátra. Ennyi, mit összeszerezhetünk. Munkáiról bajosabb tüzetesebben szólni, mert azoknak összegyűjtése hosszabb időt venne igénybe, s egyelőre csak nagy fáradtsággal eszközölhető.”15 Terhes első, Csokonai költészetét imitáló kötete161811-ben Érzéki álnévvel, a kiadás helyének megjelölése nélkül, Ziza, vagy az én Tüzem: Otven Eredeti Magyar Dallokban címmel jött ki a sajtó alól. Életművek legismertebb darabjai a később népdallá vált „Nem úgy van már, mint volt régen / Nem az a nap süt az égen...”- és a „Megvirrad még valaha...’’-kezdetű dalok. E rímes-ütemhangsúlyos, főleg hetesnyolcas szakaszokba szerkesztett költeményeivel és később írt énekeivel a „nyíri dámák kedvenc poétája” lett.17 Később néhány epigramma-gyűjteményt közölt, a valamivel több mint négyszáz verset tartalmazó Szurony című, 1844-ben Kassán közzétett kötete révén ismertségét tovább növelte. Elméleti írásai a Felső Magyar Országi Minervában, az Athaeneumban, valamint a Protestáns Egyházi és iskolai Lapban jelentek meg. Újdonság erejével hatott a Kassán megjelenő Minervában publikált Mi akadályoztatja a többek köz ’t tudománybeli tökélletesedését a ’ Magyarnak ?
