Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 2. szám - Merényi Annamária: Tükrötske és Üvegtáblátska

Merényi Annamária • Tükrötske és Üvegtáblátska

27

nis egyrészt Terhes vitairatai a poéta életében írt felületes ismertetésekhez és a Kazinczy-levelezésben a fiatal költőről formulaszerűen listázott információkhoz képest rendkívül részletesek, szöveg-közeliek, másrészt pedig azokból egy alaposabb feltárás után az 1810-es évtized fontosabb irodalomszemléleti-filozófiai kérdései is kiolvashatóak.

Nem véletlen az sem, hogy (Trencsényi)-Waldapfel Imre tanulmányán8 kívül - amely azonban kizárólag a pamfletéit egyikével (nevezetesen a Tükröcskével), s annak kapcsán csupán a querelle-hez kapcsolódó kérdéseivel és a Nárcisz dráma körül felgyűjthető bírálatokkal foglalkozik - egyetlen összefüggő tanulmány sem készült a vitáról. Az Ungvárnémeti munkásságáról írt első, 1892-ben kiadott tanulmánykötet szerzője, Rákóczy Géza egyetlen lapot szentel csupán a Terhes-ügynek, s rövid terjedelmű ismertetésében is durva pontatlanságok találhatóak a polémiáról (például Terhes rímes Florián-fordításairól azt állítja, hogy nem maradtak fenn, jóllehet a Tükrötske végén megtalálhatóak e mesék), így megkockáztatható a kijelentés: a gúnyiratok vélhetően nem jártak a kezében.9 A szerző második monográfusa, Tóth Sándor Attila „Az istenűlés dicsősége”: Ungvárnémeti Tóth László költői portréja című, 2001-ben publikált könyvében1” a vitáról összefüggő fejezetet nem közölt, viszont az 1816-os Versei és az 1818-as Görög versei: Magyar tolmácsolattalkötetekről nyújtott elemzéseiben, az egyes műfaji csoportok bemutatásakor utal a Tükröcske és az Üvegtáblátska fontosabb szempontjaira, egyben korábban nem elemzett, fontos összefüggésekre is felhívja a figyelmet.

Ungvárnémeti és Terhes valójában négy, az 1810-es években különösen hangsúlyos témában szólalkozik össze: eltérő álláspontot képviselnek a sztoicizmus tételeinek megítélésében (az antisztoikus tételeket hirdető, református vallását elhagyó Ungvárnémeti személye egyszerűen szálka a gyakorló lelkész szemében), mindketten foglalkoznak a poéta doctus-poeta natus tárgykörével, valamint a mértékes és kádenciás versrendszerek kérdésével, továbbá a vita Waldapfel értelmezése alapján a régiek és újak vitájának kései magyarországi lecsapódásaként fogható fel. A querelle magyarországi recepciójának korábbi szakaszával egyébként Szajbély Mihály „Régiek” és „újak”a XVIII. század másodikfelének magyar irodalmában c. írásában foglalkozott részletesen.11

1. Ki volt Terhes Sámuel?12

Terhes Sámuel 1783-ban Sályon született, s öt esztendővel volt idősebb Ungvárnémeti Tóth Lászlónál. Mindketten szülőhelyükön kezdték elemi iskolai tanul-