Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 1. szám - Komma Olivér: Anya, négy gyerek és az anyaotthon
nagy tehetséget sejtet, jövendő jelentős művek megszületését előlegezi meg. Mondjuk ki nyugodtan: egy ekkoriban induló nemzedék előhírnökeként nemcsak újszerű témája, arányosságot mutató szerkesztési készsége, hanem önálló stílusa is van: sokan életük végéig, kötetek tucatjaival a hátuk mögött sem vitték többre, számos ismert írónő még ennyire sem... Azt tartják az irodalmárok, hogy verset szinte mindenki ír serdülő korában, de prózával csupán az igazi tehetségek tesznek említésre méltó kísérletet. A valódi novellista és regényíró azonban e közvélekedés szerint csak harminc-negyven éves kora után alkot maradandót. Dienes Valéria esetében jelzés értékűnek tekinthetjük a kivételt: éleslátása a jövendő matematikust, ifjan is bölcs derűje a filozófust sejteti, aki a magyar filozófiai nyelv megújításáért 1934-ben majd megkapja a Baumgarten-díjat. Az írónő pedig - ha nem tekintjük a mozdulatművészeti drámák szövegkönyvét - elveszett... „Az ÉRTELEM FÖLSÉGES RAGYOGÁSA” Látszólag nemcsak az írónő veszett el, hanem - Dienes Valéria haláláig így tudta - atyjának mondja, aki viszont ravatalánál így hajt fejet előtte: „Dr. Dienes Valériát Istenünk hívó szava századik esztendejében elszólította ebből az életből... Az isteni tűz, az értelem fölséges ragyogása, a gondolatok szikrázó vibrálása és mégis emberi melege, a szép és szabatos fogalmazás gyönyörűsége érződött meg utolsó perceiben is. Az eszmélet fölfénylő boldogsága és az egyszerűség eláradó öröme hódított hívévé mindenkit... Mások által nem sejtett titkok tudójaként járta be az emberi gondolkodás ösvényeit. Végigjárta az Anyag káprázatos világát. Nem szédült bele a Számok örvényébe. Megbűvölten tudott nézni az emberi Testre, a test arányaira és szépségére, ritmikus mozgására és zenéjére. És óriássá nőtt a lélek fölfedezésében, az Igazság keresésében, a Szabadság tiszteletében és a szeretet szomjazásában...” Mindezt művek és tettek jelzik. A szülővárosában kitűnő tanulmányokkal, német és francia nyelvismerettel megalapozott tudás - az akkori szűkös lehetőségek miatt - előbb a polgári iskolában, majd a tanítónőképzőben, magángimnáziumban bővül, s az egyetemen teljesedik ki. Nehéz elképzelnünk, ahogy a későbbi világhírű matematikus, Fejér Lipót még tanársegédként udvarol neki, s bemutatja Valériának jövendő férjét, Dienes Pált is. Néhány év múlva, amikor doktorrá avatják őket, kicserélik gyűrűjüket, s ezzel eljegyzik egymást. A Geiger Valéria név utoljára a Valóságelméletek című doktori értekezés homlokán díszük, Dienes Valériaként pedig férjével több jelentős matematikai művet alkot és ad közre. A Ma-9
