Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 1. szám - Szepes Erika: A nemzés démona
Szepes Erika • A nemzés démona 63 ... Mit se látok már a szememmel és zajgás a fülemben... Ha egybeolvassuk a szóátvágásos enjambemant-okat, a szöveg akkor is izgatottságot, felfokozott állapotot, zihálást közvetít. Szapphó jelentőségét a világlírában - t.i. hogy elsőként tudósít a szerelmi élmény okozta testi folyamatokról, továbbá hogy megindította azt a hagyományt, miszerint a szerelmes vers tárgya nem azonos a szerelem tárgyával, a szeretett lény leírásával, hanem a költő csakis saját szubjektumára figyel - nem csorbítja a metrikai korrekció. 2. Vallástörténeti ismeretek hiánya vagy figyelmen kívül hagyása a. A Patkányisten Nem feltételezem, hogy Devecseri Gábor, Homérosz alighanem legbensőségesebb magyar ismerője, nem olvasott el mindent, ami a Homérosz-szövegek értelmezéséhez szükséges. Ám az a szempont, hogy minek tulajdonít fontosságot a fordító és minek nem, egyrészt szubj ektív, (ő maga ismeri és érti, ezért fel sem tételezi másról, hogy számára a kérdéses dolog ismeretlen lehet), másrészt metrikai kötelmektől is függhet. Az alább elemzendő példában azonban ez utóbbi nem jön számításba: metrikailag a megfelelő információkat biztosító szavak-mondatok is pontosan elhelyezhetők a szövegben. A szükséges tudnivalók mellőzése a műfordításból egy egész ének értelmezhetőségét teszi lehetetlenné, ezért az ismeretek beépítésének illusztrálására mindjárt az európai irodalom élén álló műalkotás, az Iliász I. énekének elejét mutatom be, amelyben a főcselekményt (a dögvész kitörését ill. elhárítását) egy imapár foglalja keretbe. A keretes szerkezet mindig erős figyelemfelhívó jelleggel bír, s ez egy olyan műfajnál, mint az ima, tartalomerősítő funkciójú. Minden ima ugyanis eredetében egy mágikus kényszerítés, aminek tartalmaznia kell a megszólított személy megnevezését, ill. sokhatalmú - tehát többnevű - istenségek esetében azt a melléknevet, amelynek hatóerejét az imát mondó - jelen esetben Khrűszész pap - fel akarja idézni. Az imabeli kérés eredendően határozott célra irányul, és ezt a célt rögtön az ima elején, a megszólítás (a név vocativusa) és a kérésnél több: felszólítás (imperativus) után közli is a fohászkodó; az imaformula tehát: te, X, tedd meg ezt vagy azt. Mindezeket az elemeket megtaláljuk az Iliász elején Khrűszész pap két imájában, amelyek csaknem szó szerint egyeznek - ettől keretes a szerkezet de éppen az eltérés tartalmazza a két ima lényegét, ezért kellett volna különös figyelmet szentelni neki. Az idézett helyek: Iliász I. ének 37-
