Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 4. szám - Jánosi Zoltán: "Fegyvert szereztem: bűv-igéket" - folklór-áthallások Illyés Gyula költészetében

Stefán az első olyan tag a család történetében, aki filozofáló alkatával, érzékeny gondolat- és érzésvilágával már messze jutott az egykori természetes, ösztönös paraszti létállapottól, s rálépett arra az útra, melyen a család további generációinak képviselői, a falutól elszakadó, értelmiségivé váló István nagyapa és Ferdinánd apa jártak, és maga Bischof Aladár is jár. A család biológiai értelemben vett „hanyatlása” tehát együtt jár a lelki finomodással, a szellemi felemelkedés folyamatával, mely a filozofáló, művészetkedvelő Aladárban teljesedik ki. S ezen a ponton újból ki kell mondanunk a szinte önmagától kínálkozó német irodalmi párhuzamot. A polgári korszak nyitányát jelentő goethei életmű csúcsteljesítményére, a Faustra már utaltunk a regénykompozíciót meghatározó időutazás kapcsán. Ezen a ponton a polgári korszak végének élményvilágát megörökítő Thomas Mannra és nevezetesen A Buddenbrook-ház című naturalista családregényére kell emlékeztetnünk. A Buddenbrook család hanyatlásában kimutatható biológiai determinizmus a korkép része. A századelő szecessziós, nietzschei szemlélete, mely kibékíthetetlen ellentétet Iát élet és szellem, való világ és művészet között egy azon művelődéstörténeti motívumok sorozatából, melynek segítségével Elmer István a regényében megjelenő nemzetiségi tematikát egyedi módon és sikeresen ágyazza be a ránk örökített európai ill. az egyetemes kultúrkincsbe.

Az irodalmi párhuzamok felvillantása után érdemes még további két sorsfordító helyzetképet kiragadnunk az időben szerteágazó, de haladási irányát tekintve az Aladár életének jelene irányába tartó pillanatképekből.

S. Bischof kicsapongó életmódja következtében „elúszott minden. Se malom, se föld.” Elsőként tehát István nagyapának kellett elhagynia a falut és „ezerkilencszáztizennyolc őszén beiratkozott Ferenc JózsefKözgazdaságtudományi Egyetemre,. ..közgazdaságtant tanult, a nemzetközi tengerfuvarozásról írta doktori értekezését.”10 Ferdinánd apa is elszakadt a bácskai falutól, orvosnak tanult Szegeden. S ha térben el is távolodott ősei hazájától, a rájuk jellemző morális tartást, igazságérzetüket megőrizte. Az igazság és humanizmus védelmezőjeként két egymást követő diktatúra teremtette élethelyzetben bemutathatta sajátos „Krisztus-függését”, ahogy Elmer nevezi kissé ironikus eufémizmussal az igazság érdekében vállalt önfeláldozó cselekedeteit. Bár „a hatodéves egyetemisták a Birodalomban kapják a képzést”, Ferdinánd apa Szegeden az egyetemen 1944-ben útját állta a lincselőknek, akik a C-vitamin professzorát akarták kidobni az ablakon, „mert őtörténetesen...” Ferdinánd papa, aki bátor viselkedése dacára Heidelbergben szerzett belnémet diplomát, néhány évvel később, 1949-ben „a bácsaljaiplébánia ajtófélfái között mutatta be a maga második Krisztus-függését igazán precíz kivitelben, tányérsapkájukon kék szalagot viselőjanicsárok előtt:

10