Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 3. szám - Samay László: Dunaszentgyörgy a harmadik évezred küszöbén
Samay László ■ Dunaszentgyörgy a harmadik évezred küszöbén 77 Jelen tanulmány a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára által kiírt 2000. évi helytörténeti pályázatán második díjat nyert munka rövidített változata. A tanulmány célja, hogy bemutassa Tolna vármegye egyetlen nemesi településének, Dunaszentgyörgynek létrejöttében szerepet játszó földrajzi környezetet és azt, hogy annak elemei, a gazdasági, a társadalmi és a műszaki struktúrák milyen módon befolyásolták a község fejlődésének irányát, ütemét az őskortól napjainkig. Dunaszentgyörgy nevének eredete Takács Sándor Bajvívó magyarok című művében olvashatjuk a következő mondatot: „Pakos és Tolna-Szentgyörgy között álltak lesben a lovasok”,1 A regény írója pontos helyneveket használ, erről tanúskodnak az 1471-ből fennmaradt oklevelek, amelyek „Poss (esio) Tolna Zenthgyrgh” néven említik a falut. Ebben az időben a község a fejérvári káptalan birtokához tartozott. Mivel egyházi birtok volt, valószínűnek tarthatjuk, hogy kisebb templom vagy kápolna állt a településen, melynek védőszentje Szent György volt. A település Tolna mezővárostól kétmérföldnyire feküdt, így valószínű, hogy innen lehet a Tolna-Szentgyörgy elnevezés is. A hagyomány szerint a község nem a mai helyén állt, hanem az attól keletre fekvő területen, a Sólymos melletti dombosabb részen. A török hódoltság előtt itt helyezkedett el a falu. Itt azonban gyakran árvízveszélynek voltak kitéve a lakosság épületei. A mohácsi csata előtt két Szentgyörgy nevű község létezett. A török megszállás idején a falu teljesen elpusztult. Az 1718. évi újra betelepedés idejéből viseli a község a Duna Szent György nevet. Pesthy Frigyes gyűjteményéből tudhatjuk meg az alábbiakat: „Mit lehet tudni köztudomásból, hagyományból, írott vagy nyomtatott emlékekből a név eredetéről? Hagyományból csak ennyi tudatik, miszerint a második megszállás éppen Szent György napján történt - Duna Szt. György nevét pedig a Dunától vette - fél órajárásra fekszik a Dunától."1 Dunaszentgyörgy őstörténete A község területe a jó természeti adottságok miatt kedvezett emberi település létrejöttének, az őskor embere megtalálta itt létfeltételének összes tényezőjét. Dömötör Sándor szerint: „Dús növényzetű rétek csábították ide az állataikkal élő nomád természetű néptöredékeket. Erdő az ember letelepedésének terjeszkedésének útját nem állta, nem kellett kezdetleges eszközökkel erdőt irtani, könnyen lehetett áttérni a földművelésref
