Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 3. szám - Bakonyi Veronika: A tárgyiasság (mű)formáinak körüljárhatósága
Bakonyi Veronika • A tárgyiasság (mO)formáinak... 39 ra Baudelaire-fordításkötetet terveznek. Babits tehát végigjárja a francia irodalom olyan iskoláit, melyeknek poétikai hagyományláncolata kapcsolódik a tárgyiasság kérdésköréhez. Babits 1905. augusztus 3-i, Juhász Gyulához írt levelében pedig, amiben arról is beszámol, mennyire mindennapos társa Baudelaire-kötete, célzást tesz egy készülő költői tervére: „s ugyan a Baudelaire Párizsi képek mintájára egész ciklust terveztem budapesti képekből, de e ciklusból egy sem lett úgy készen, mint az elhibázott, megállhatatlan Lichtbof.”<‘ Ennek a tervnek lenyomatát vélhetjük tehát felfedezni az Angyalos könyv második füzetének Lyraifestmények című ciklusában, hiszen ennek a darabja A világosság udvara (korábban Lichthof), melyet Babits egyik felolvasóestjén egyszerre olvas fel A halál automobilon című verssel. A Recitativ kötet ciklikusságának vizsgálatakor szükséges számot vetni azokkal az eredményekkel, amelyekre a genetikai textológiai kutatások jutottak az elmúlt években a Babits-versek keletkezéstörténetére és az Angyalos könyv megszerkesztettségére vonatkozóan. Kelevéz Ágnes éppen a fogarasi korszakban született versek időbeli újrarendezését szorgalmazza. Ennek a dolgozatnak nem célja a kronológiai sorrendiség filológiai felülvizsgálata, annál inkább kiemelendőnek tartja a Recitativba bekerült, ám nem Fogarason, hanem a korábbi, az egyetemi évek alatt, majd a Baján, Szegeden és Szekszárdon írt versek kapcsolatát, továbbá a fiktív kötetszerkesztés ötletét a középpontba állított cikluson belül. Ugyanis az utólag összekötött Angyalos könyv első füzetében, amelyet Babits 1903-ban tisztázott le, még nem található Recitativ-vers, ellenben a második és harmadik füzet felépítése a Recitativ Képek és jelenések ciklus önálló könyvlétének gondolatával több ponton találkozik. Az Angyalos könyv második füzetének verseit Babits nagyrészt a budapesti egyetemi évek idején írta. A füzet virtuális verseskötetként tisztázása még nem publikálásra készül, nagyobb szerepe van a megkomponáltság ezen módjának a költői szerep tudatosításában, amit az ebben található ars poetica-megfogalmazások is sugallnak. Kelevéznek a harmadik füzetre vonatkozó munkafüzet-elmélete, azaz e füzet kettős interpretálhatóságának textológiai játéka is a lírai közvetlenség és az objektív elhallgatás, esztétikai distancia kölcsönhatásában bontakozik ki. (Gondolunk itt a könyvszerű bekötés utólagos megszerkesztettségének és az írás kronológiáját követő lírai naplónak az egymásmellettiségére.) A Babitsra más köteteiben nem jellemző ciklikusságon kívül a Képek és jele-
